Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Poór János: Király és rendiség Lakits György Zsigmond magyar államjogában / 53–77. o.

POÓR JÁNOS KIRÁLY ÉS RENDISÉG LAKITS GYÖRGY ZSIGMOND MAGYAR ÁLLAMJOGÁBAN KING AND ESTATES IN THE "HUNGÁRIÁN CONSTTTUTIONAL LAW" BY ZSIGMOND GYÖRGY LAKITS: The manuscript entitled "Staatsrecht von Ungarn", fínished by Zsigmond György Lakits around 1812, is kept in the National Archives of Hungary. Its author was an outstanding legal histórián, professor and later director of the University Press who had a strong authority and influence in the uppermost political circles in Vienna. It was he who in 1795 educated Archduke Joseph, Governor and later Palatine, in the history and law of Hungary. According to a leading politician of that age, the legal treatise "Staatsrecht von Ungarn" could be of great use for the government in the Hungárián constitutional debate. In spite of the extremely loyal approach of the author who was strongly opposed to the Estates, his work is not a political pamphlet, but an academic handbook on legal history based on a great number of sources. It can be used evén nowadays in studying the history of the Hungárián 'constitution' the parliamentary system and other institutions as well as the relationship between the king and the Estates. A Magyar Országos Levéltárban Izdenczy József iratai között található Lakits György Zsigmond (1735-1814)

1 terjedelmes közjogi munkájának kézirata, Staatsrecht von Ungarn címmel.

2 A szerző 1770-től 1780-ig a nagyszombati (majd budai) egyetem jogi karának tanára, 1770-1771-ben és 1777-1778-ban a kar dékánja volt.

3 1774 végétől az egyetem könyvtárát is igazgatta.

4 A jogi kar az ő dékánsága alatt költözött a többi karral együtt Nagyszombatból Budára. 1780-ban Lakits egészségügyi okokból visszavonult. Mind egyetemi, mind könyvtári funkcióitól megvált, de továbbra is részt vett jogi kar munkájában. 1784 és 1804 között az egyetemi nyomda igazgatója volt.

5 Főként a hetvenes-nyolcvanas években írt nagy, egyházjogi munkái révén ismert és elismert volt mind tudományos, mind politikai körökben.

6 1 Születési évéről többféle adat van. Keresztlevele szerint 1735-ben született. (Lakits István szíves közlése, amelyet ezúton is köszönök.) Magyar Országos Levéltár (— MOL), I 30 Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok, Kabinettsarchiv, Izdenczy József irathagyatéka (= I 30), 10-11. kötet. A munka 6 könyvre (Buch) oszlik, az egyes könyvek föfejezetekböl (Hauptstück) állnak, a föfejezetek paragrafusokra vannak bontva. A hatodik könyv kilencedik íőfejezete további négy alfejezetre (Abtheilung) oszlik. Az ötödik könyv első részének elnevezése nem Hauptstück, hanem Kapitel. A paragrafusok számozása, amelyekből a két kötet 611-et tartalmaz, folyamatos. Folyamatos az oldalszámozás is. A továbbiakban, amikor a munkára hivatkozom, csak a kötetes oldalszámot adom meg. A szöveg helyesírása következetlen. Egy mondaton belül is esetleges a nagy- és kisbetűk, az Í és y, ei és ey, s,ssésfí stb. használata, az összetett szavak írása (egybe, külön, kötőjellel). Gyakran elmarad, sokszor felcserélődik a pont és a vessző, sok a betűhiba. A nem értelemzavaró hibákra és következetlenségekre nem hívom fel a figyelmet. Nem jelzem a több kéztől származó, utólagos, de esetleges nyelvtani javításokat sem. 3 ECKHART FERENC: A jog- és államtudományi kar története 1667-1935. Bp., 1936. 665., 668. 4 TÓTH ANDRÁS-VÉRTESY MIKLÓS: A budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561-1944). Bp., 1982. 46, 52. 5 IvÁNYI BÉLA-GARDONYI ALBERT: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577-1927. Szerk.: CZAKÓ ELEMÉR. Bp., 1927.108-109. 6 Legjelentősebb munkái: Ivris pvblici ecclesiastici pars generális, de ecclesia christiana, potestatisque sacrae cum civili nexv (1774); Praecognita ivris ecclesiastici vniversi (1775); Iustitvtionvm ivris Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1-2. szám. 53-77.