Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Poór János: Király és rendiség Lakits György Zsigmond magyar államjogában / 53–77. o.

54 Közlemények Most vizsgálandó, kéziratban maradt államjogi munkáját — a hivatkozott művek alapján — 1812 körül fejezhette be. Strada Ferenc szerint az egyébként Izdenczy József államtanácsos által kezdeményezett Staatsrecht egy változata már 1790-re elkészült, amelyet azonban Izdenczy — miután 1806-ban bírálatra megkapta —, egyes részek betoldásával és átalakításával megváltoztatott. Izdenczy halála, 1811 után a kézirat visszakerült Lakitshoz, aki visszaállította az eredeti szöveget.

7 Domanovszky Sándor támaszkodott Strada munkájára, de másként tudta. Lakitsra hivatkozva úgy vélte: Izdenczy József — a bíráló — a kéziratot egészen eltorzította, Lakits rá sem ismert. 1812-ben kapta azt vissza, és átdolgozta.

8 Az Országos Levéltárban a Staatsrecht von Ungarnnak valóban van egy korábbi változata,

9 de erre egyik fenti megállapítás sem illik. Csak az elején vannak részletesebb betoldások, de egyik sem olyan, amelyik megváltoztatná a mondandó lényegét, s amellyel a szerző ne érthetett volna egyet. Ellenkezőleg, a betoldások többsége átkerült a végleges kéziratba. Korábbi változatnak tekinthető az a latin nyelvű államjog is, amely az Országos Széchényi Könyvtárban található, s amely — az utalások alapján — a századforduló környékén keletkezhetett, s szintén kéziratban maradt.

10 Annak ellenére, hogy Lakits fenti közjogi munkái nyomtatásban nem jelentek meg, a bennük kifejtett tételek ismertek voltak, s hatottak a legfelső udvari körökben is. 1795 nyarán Ferenc király őt találta alkalmasnak arra, hogy a Magyarországra készülő József főherceg (helytartó, majd nádor) mellé állítsa, hogy bevezesse a magyar történelembe és jogba. Magyar államjoga jóval később, az 1810-es években is élénken foglalkoztatta a legfelső politikai vezetést. Anton Pfleger szerint: „Felséged olyan művel rendelkezik, amelyet a királyi párt előnyösen használhat majd olyan esetekben, amikor az alkotmányról és a magyar király jogairól lesz szó."

11 ecclesiastici I-II./1-2. (1779-1781); Praelectiones canonicae de legitima Episcoporum instituendorum, ac destituendorum ratione attemperatae legibus atque vsibus regnorum Germaniae, et Hungáriáé (1783). 7 STRADA FERENC: Izdenczy József. Az Államtanács első magyar tagja. Bp., 1943. (Klny. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, X.) 27-28. 8 DOMANOVSZKY SÁNDOR: József nádor élete, I. Bp., 1944. (= József nádor élete, I.), 84-85. MOL I 30, 12. kötet. Ergünzungen und Verbesserungen zu dem I und II Theile von Georg von Lakits kk Hofrath Ritter des Leopold Ordens Dr J. Direktor der Juridischen Fakultat an der Pester Universitát u. an der Universitüts Buchdruckerei irn J. 1798. A címbejegyzés utólagos, 1820-ból való. A javítások, betoldások (legalábbis egy részük) 1811 előtt nem keletkezhettek. A 8. oldalon például Schwartner statisztikájának második kiadásáról van szó, amelynek a második és a harmadik része 181 l-ben jelent meg. 10 Juris publici Hungarici primae lineae in usum Eorum, qui huic studio operám dánt concinatae. (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Quart. Lat. 1510.) Tematikája szűkebb, terjedelme kisebb, mint a német változaté: 718 oldal. (Lapszámozása rossz, aszerint a terjedelme 918 oldal.) Itt jegyzem meg, hogy Schwartner Márton György Lakitsnak (és Ürményi Józsefnek) tulajdonította és nagyra értékelte STEPHAN ROSENMANN: IUS publici Regni Hungáriáé. Viennae, 1791. c. müvét, amely változtatásokkal és bővítésekkel németül is megjelent: Staatsrecht des Königreichs Hungam. Wien, 1792. (MARTIN v. SCHWARTNER: Statistik des Königreichs üngern, II. Aufl. 2. Ofen, 1811. 16.) A vitatott szerzőségü könyv szellemisége azonban teljesen ellentétes Lakitséval, aki a Staatsrecht von Ungarnba.R a német és a latin változatra is hivatkozik, vitatva azok megállapításait. (1-227-229,11-806-809.) 11 „Euer Majestat besitzen um ein Werk von welchem die Königliche Parthey in Fállen, wo über die Verfassung und die Rechte des Königs von Hungarn zur Sprache kommen wird, einen vortheilhaften Gebrauch wird machen können." (Palatin Josephs Schriften IV. 1809-1813. Zusammengestellt und kommentiert von DOMANOVSZKY, SÁNDOR. Herausgegeben von GLATZ, FERENC. Bp., 1991. /= József nádor iratai, IV./, 522.) A német kézirat további sorsa homályban van, azt külön tanulmány tisztázhatja. Strada Ferenc szerint a terjedelme túl nagy volt, ezért megbízták Lakitsot, hogy készítsen belőle egy kivonatot, amit Lakits elvállalt, ,,de kérte, hogy segítségül adják melléje Gustermann professzort". így történt. Lakits azonban meghalt, és a munkát Anton Wilhelm Gustermannra bízták, aki el is készített egy kétkötetes munkát.