Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

Velladics Márta: Szerezetesrendi abolíció Magyarországon (1782-1790) 39 szerű adatokat tartom valószínűnek; 1782 előtt 315 kolostor működött Magyarországon, ebből 140 felszámolására került sor a császári rendeletek nyomán. A kolostorok lakóinak számát II. József uralkodásának kezdetén körülbelül 5750-5800 főre becsülhetjük, közülük körülbelül 2300 főt érintett a szekularizáció. Az érintettek közül szerzetesi esküje alóli felmentését kérte mintegy 1700 fő,

36 más rendbe, illetve rendházba lépve folytatta szerzetesi életét közel 600 fő. Figyelembe véve az 1782-1790 között bekövetkezett halálozást, a szerzetesi élet bizonytalanná válása miatt az utánpótlás csökkenését, 1790ben körülbelül 3800 fő női és férfi szerzetes meglétét tartom valószínűnek. Közülük apáca mintegy 400 fő, szerzetes 3400 fő lehetett. A kegyes társulatok (confraternitas, Bruderschaft) feloszlatása (1783-1824)

37 A szerzetesek, épületek, könyvtárak és berendezési tárgyak további sorsának tárgyalása előtt meg kell emlékeznünk a magyarországi kegyes társulatokról. A barokk időszakban oly népszerű, plébániához vagy kolostorhoz kötődő társulatok feloszlatása 1783-ban indult meg. Az eljárás a rendekhez hasonló módon ment végbe, a felszámolt kolostorhoz kötődő testvérületek vagyonának, tárgyainak leltára a rendház aktájában megtalálható.

38 A társulatok vagyonának kezelésére külön alapítványt hozott létre a Helytartótanács, amelynek céljai, felhasználása megegyezett a Vallásalap céljaival.

39 Egy 1792-ben készült kimutatás szerint

40 a hazánkban feloszlatott 1588 kegyes társulat vagyonának, ingóságainak rekonstruálásában és a tárgyak felkutatásában elsődleges forrásnak tartom a helytartótanácsi és kamarai iratanyagot. Ha a további fejezetekben a társulatok tulajdonát képező iratokról, felszerelési és berendezési tárgyakról külön nem is lesz szó, azoknak feldolgozása, sorsa megegyezik a rendházak vagyonának feldolgozásával és sorsával, forrásanyaguk megtalálható az alább említésre kerülő levéltári állagokban. Ebbe a létszámba beletartoznak mindazok, akik a világi-papi hivatást, illetve a világba való visszatérést választották. A téma feldolgozásához 1. TÜSKÉS GÁBOR-KNAPP ÉVA: Vallásos társulatok Magyarországon a 17-18. században. Néprajzi Látóhatár, 1. (1992) 3-4. 8-36.; KNAPP ÉVA: Vallásos társulatok, rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17-18. században. Sz, 129. (1993) 4. sz. 791-812.; KNAPP ÉVA-TÜSKÉS GÁBOR: A barokk kori társulati élet forrásai. Sz, 131. (1995) 4. sz. 923-936. L.MOL.C103. Például a budai Szentháromság Társulat vagyonának felét, több mint 15 000 Ft-ot a Budára költöző Erzsébetapácák kapták meg kolostoruk felújítási munkálataira. POKORNY EMÁNUEL: A Szent Erzsébet szerzet. Tekintettel budapesti kolostorára, templomára és női kórházára. Bp., 1935. 39. MOL, N 117 Archivum Regni (= N 117), Vegyes könyvek, 80. kötet.; A társulatok összeírása II. József 1783. április 24-én kiadott rendeletének hatására már korábban megtörtént, ekkor azonban jóval kevesebb testvérületet vettek számba. Ehhez 1. 32. jegyzet.