Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

34 Közlemények árjában kiadott röpirat, a fiútestvér nevében írt, 1782 januárjára keltezett párjával, a legismertebbek közé tartozott, még a PreBburger Zeitung is hírül adta megjelenésüket.

3 A gazdag röpiratanyag és a számtalan újságcikk is jelzi, hogy II. József szerzetesrendeket érintő rendelkezései erősen foglalkoztatták a tartományok közvéleményét, és komoly nézetkülönbségeket hoztak felszínre. Voltak, akik lelkesedtek, mint ahogy Buda város magisztrátusa is tette, hiszen II. József intézkedéseinek és a kiürített rendházaknak köszönhetően 1783-ban fővárosi rangra emelkedett városuk.

4 Hálából lovasszobrot kívántak állítani uralkodójuknak, a tervek már el is készültek, csak II. József döntésén múlott, hogy a mű megvalósítása elmaradt.

5 Voltak, akik minden erejükkel és befolyásukkal tiltakoztak az egyházi rendeletek ellen, ahogy ezt Szily János szombathelyi püspök is tette,

6 akit végül II. József 1782-ben kiutasított Bécsből, és a Kancellária útján arra kötelezte a püspököt, hogy a Helytartótanács előtt adjon számot ellenzéki magatartásáról.

7 Valószínűleg nem akadt olyan alattvaló, aki közömbös tudott maradni az új intézkedésekkel szemben.

8 A Mária Terézia uralkodására visszanyúló folyamatot, amelynek egyik jelentős állomása a jezsuita rend 1773. évi feloszlatása volt, és amely csúcspontját 1782-ben a kontemplatív életmódot folytató rendek abolíciójával érte el, annak eszme-, gazdaságés politikatörténeti aspektusait, a folyamatban résztvevő személyeket és azok jelentőségét sokan elemezték.

9 Jelen tanulmány nem a téma előzményeivel, hanem sokkal inkezdőpontjának. 1781-ben két mauerbachi szerzetes feljelentette apátját. II. József vizsgálatot rendelt el. A kiküldött bizottság 1781 novemberére elkészült jelentésében megállapította, hogy a rendházban talált kisebb mulasztások ellenére a hét pontban felsorolt vádak alaptalanok. A kolostort a császár mégis bezáratta, és 1782 januárjában megjelent az első feloszlatási rendelet. A mauerbachi eset részleteit 1. WlNNER, GERHARD: Die Klosteraufhebungen in Niederösterreich und Wien. Wien-München, 1967. (Forschungen zur Kirchengeschichte Österreíchs, 3.) 64-75. PreBburger Zeitung, 9. Márz 1782. „Vermischte Nachrichten": „Noch ist vor kurzen zu Wien ein Schreiben eines Exkarthausers an seine Schwester, eine Exklosterjungfer, und unverzüglich auch die Antwort hierauf zum Vorscheine gekommen." A császár 1783. november 28-i rendeletében nyilvánította ki, hogy a közügyek jobb intézése érdekében a kormányhatóságokat az ország központjába, vagyis Budára helyezi át. Ennek következtében 1784-ben a Helytartótanács, a Magyar Kamara, és a Főhadparancsnokság Pozsonyból, a királyi kúria Pestről Budára költözött. Az intézmények elhelyezésére a kiürített kolostorépületeket jelölte ki az uralkodó. Ennek részleteit 1. NAGY ISTVÁN: //. József reformjai Budán. Tanulmányok Budapest múltjából, 15. Bp., 1963. 363^102.; BORSOS LÁSZLÓ: A régi budai országháza. Építés-Építészettudomány, 5. (1973) 55-93. SCHOEN ARNOLD: //. József lovasszobra Budán. Pest-budai művészeti almanach az 1919. esztendőre. Bp., 1919.38-47. Szily János (1735-1799), 1777-től az újonnan alakult szombathelyi püspökség első püspöke, a székesegyház, a püspöki palota, a papi szeminárium építtetője. Vö.: GALAVICS GÉZA: Program és műalkotás a 18. század végén. Bp., 1971.; GÉF1N GYULA: A szombathelyi egyházmegye története, 1. Szombathely, 1929. 23-155. A vélemények sokszínűségét érzékelteti az 1782-től Párizsban, illetve a Holland Köztársaságban megjelenő janzenista újság, a „Nouvelles Ecclésiastiques", amelynek különböző nemzetiségű szerzői várják és sürgetik a katolikus egyházat érintő reformokat. 1780 után mégsem találunk köztük II. József intézkedéseivel elégedett szerzőt. Egyrészük csalódott, mások erősen kritizálják, ha nem az intézkedéseket, akkor azoknak módját. Részletesen 1. O'BRIAN, CHARLES H.: Jansenists and Josephinism. „Nouvelles Ecclésiastiques " and Reform of the Church in Laté Eighteenth-Century Austria. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 32. (1979) 143-164. Csak néhányat szeretnék megemlíteni az utóbbi évek munkái közül: BEALES, DEREK: Joseph II. and the Monasteries of Austria and Hungary. In: Religious Change in Europe 1650-1914. Essays for John McManners. Ed.: NIGEL ASTON. Oxford, 1997. 161-184.; H. BALÁZS ÉVA: Négy portré (Mária Terézia, Kaunitz, Zinzendorf, Sonnenfels). Történelmi Szemle, 29. (1986) 3-4. sz. 553-568.; H. BALÁZS ÉVA: