Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - IRODALOM - Gecsényi Lajos: Kirschan, Alexander: Banatforschung als Aufgabe. [A Bánát-kutatás mint feladat]. Ehrengabe zum 75. Geburtstag. Hrsg.: Horst Fassel. München, 1999. / 278–279. o.

278 Irodalom Minden összevéve a kötet fontos kézikönyv, amely több történeti segédtudomány eredményeit foglalja össze közérthető formában; hasznos levéltári segédlet, amely többféle módszert ötvözve írja le a bemutatandó levéltári anyagot. Irányt mutat és ösztönzést adhat a magyarországi egyházi levéltárak további föltárására, és hasznos kézikönyve lehet a magyar egyháztörténet és Dél-Magyarország múltja iránt érdeklődőknek. Koltai András ALEXANDER KRISCHAN BANATFORSCHUNG ALS AUFGABE [A BÁNÁT-KUTATÁS MINT FELADAT] Ehrengabe zum 75. Geburtstag. Hrsg. im Auftrag des Landesverbandes Bayern der Landsmannschaft der Banater Schwaben von Horst Fassel (Banater Bibliothek 7.) München, 1999. 384 p. Aligha dönthetett volna bölcsebben az egykori bánáti svábok bajorországi szervezete, amikor röviddel az 1996-ban megjelent terjedelmes emlékkötet és a két részes művelődéstörténeti tanulmánykötet után felvállalta a Bécsben élő közgazdász, történetkutató, bibliográfus Alexander Krischan életműve újabb részletének kiadását. A hetvenes éveiben járó Krischan egyike azon keveseknek, akik foglalkozásuk, hivatásuk gyakorlása mellett évtizedek óta töretlen szorgalommal, példamutató alapossággal gyűjtik a Temes-vidék német településeire vonatkozó adatokat, s publikációikkal újabb és újabb fehér foltokat tüntetnek el a hajdan virágzó Bánság történetéből. Olyan elkötelezettséggel, amely az őket követő nemzedékekben már aligha létezik, hiszen számukra a táj nemcsak az egzakt kutatási tárgyat, hanem a szülőföldet is jelenti. Alakja gyakori jelenség volt sok-sok éven át a Bécsi Hadilevéltár, az Udvari Kamarai Levéltár, az Osztrák Nemzeti Könyvtár kutatótermeiben éppúgy, mint az Országos Széchényi Könyvtárban, a Magyar Országos Levéltárban vagy német, olasz és romániai könyvtárakban, levéltárakban. A tragikus trianoni békediktátum által Jugoszlávia és Románia között kettéosztott terület német ajkú lakossága a török felszabadító háborúkat követően érkezett Temesvár környékére, ahol rövid idő alatt virágzó mezőgazdasági kultúrát, tisztes polgári szellemiséget teremtett. Ezt Toppantották meg az első világháborút követő évek, majd a második világháború utáni kitelepítések. Velük együtt került válságba az a két nyelvű, kettős kötődésű (német és magyar) Temes-vidéki helytörténetírás is, amely a monarchia idején, de még 1918 után is, országosan elismert eredményekkel büszkélkedhetett. Azt, hogy milyen színvonalon, azt éppen Krischannak a kötetben közölt írásai illusztrálják, melyekben egy sor ismert vagy kevésbé ismert bánáti történész — Leo Hoffmann, Adalbert Schiff, Baróti (Grünn) Lajos, Georg Reiser, Juhász Kálmán, Ortvay (Orthmayr) Tivadar, Johann Heinrich Schwicker, Böhm Lénárt, Franz Westel és mások — életútját dolgozta fel és tette közzé bibliográfiájukkal egyetemben. Önmagában már ezek a gazdagon adatolt közlemények is — remélhetően az egyszer elkészülő 19-20. századi részletes magyarországi historiográfia fontos háttértanulmányai — méltóvá te-