Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - IRODALOM - Gecsényi Lajos: Kirschan, Alexander: Banatforschung als Aufgabe. [A Bánát-kutatás mint feladat]. Ehrengabe zum 75. Geburtstag. Hrsg.: Horst Fassel. München, 1999. / 278–279. o.

Irodalom 279 szik szerzőjüket, hogy nevét a jeles elődök munkájának méltó folytatójaként emlegessük. Ám a kiadó által válogatott írások tovább bővítik ezt a képet. A velencei tudós polihisztor Francesco Griselini, akinek a Bánát első 18. századi leírása köszönhető, életét és munkásságát a jubiláns (publikálásra váró) kismonográfiában dolgozta fel. Az irodalomtörténettel, térképészettel és botanikával egyaránt foglalkozó Griselini 1774-ben báró Brigido, a bánáti tartományi kormány elnökének meghívására utazott Temesvárra, ahol másfél esztendeig tartózkodott, és ezalatt a vidék adottságait, főként a mezőgazdasági művelés lehetőségeit tanulmányozta. Tapasztalatait különböző császári főtisztviselőkhöz és tudósokhoz intézett levelekben írta meg. Ezek együttes kiadása 1780-ban egymást követően olaszul és németül, majd a 19. században (részben) szerb-horvátul, illetve románul is megjelent. Krischan ehelyütt röviden ismerteti Griselini életútját (bibliográfiával és időrendi táblázattal is kiegészítve), majd részletesebben szól a tudósnak a Velencéből Temesvárra vezető úton szerzett benyomásairól. A művelődéstörténetet helytörténeti indíttatású családtörténet követi, amikor szülőfaluja, Hatzfeld (hajdan Zsombolya) község névadója, Kari Friedrich Anton von Hatzfeld gróf, udvari kamarai elnök, majd államminiszter életét vázolja levéltári és könyvtári források alapján. A történeti feldolgozások sorát egy klasszikus levéltári segédlet, a Bécsi Hadilevéltárban őrzött, 1686-1900 között keletkezett, bánáti térképek darab szintű jegyzéke folytatja. A bevezetőben a Hadilevéltár térképgyűjteményének létrejöttét, állományának gyarapodását és a gyűjtemény összetételét tekinti át. Ez utóbbinak megfelelően haladva írja le az egyes térképeket: politikai, természetföldrajzi (vízrajzi), szakági (utak, templomok, helyőrségek, határvidék), helyrajzi, hadtörténeti csoportokban. A „hadtörténeti" jellegű felvételek között található Temesvár 1596-ban készített ábrázolásának 1752. évi másolata is. A 495 darabot kitevő banatica között helynévmutató segít eligazodni. A kötetet Alexander Krischan munkásságának a kiadó által írt méltatása, életrajzi adatai és munkáinak bibliográfiája teszi teljessé. Gecsényi Lajos