Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - IRODALOM - Kis Péter: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Bp., 1937–1938 [Reprint: 1999] / 267–268. o.

SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM TEMPORE DUCUM REGUMQUE STIRPIS ARPADIANAE GESTARUM Edendo operi prefuit EMERICUS SZENTPÉTERY, socii operis erant I. BALOGH et alii Vol. I-n. Budapesthini, 1937-1938. [Reprint kiadás] Az utószót és a bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette és gondozta: SZOVÁK KORNÉL és VESZPREMY LÁSZLÓ. [Budapest], 1999. Nap Kiadó. XIV, 553 p., 799 p. A hazai medievisztika nagy eseménye volt 1937-ben és 1938-ban a „Scriptores rerum Hungaricarum..." (általánossá vált elnevezésével az „SRH") megjelenése 15 szerző közreműködésével, Szentpétery Imre szerkesztésében. Hat évtized múltán e műnek reprint kiadását üdvözölhetjük, és ez tulajdonképpen szimbolizálja is a magyar középkorkutatás, illetve a forráskiadás jelenlegi helyzetét. Aközreadó, a Nap Kiadó célkitűzései közé tartozik maradandó alkotások ujramegjelentetese olyan kiadásban, amely nem egyszerűen utánnyomás, hanem ezek szövege mellett közreadja — a használhatóságot jelentősen növelve — az illető szakterület egy-egy mai tudós képviselőjének összefoglalását az adott témakör (vagy azok része) kutatásának eredményeiről az első kiadások óta eltelt gyakran több mint száz esztendőben. E kézikönyv-reprintek egy része nyelvészeti témájú (főleg szótár), más része pedig történeti forráskiadás vagy segédtudományi kézikönyv, mint például a honfoglalás milleniumára kiadott, Szilágyi Sándor szerkesztette „Magyar honfoglalás kútfői" (1995), amelyhez Vékony Gábor, továbbá a századunk első éveiben napvilágot látott alapvető genealógiai munka Karácsonyi János tollából, „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig" (1996), amelyhez Kubinyi András írt utószót. Ezek közé illeszthető a jelen mű is, az elmúlt hat évtized folyamán fogalommá vált forrásgyűjtemény, az Árpád-kori magyar történelem hazai keletkezésű elbeszélő forrásainak corpusa, az „SRH". Ennek köteteiben a forrásanyagot műfajaik szerint sorolták be: az első, terjedelemre és mennyiségre nézve egyaránt legnagyobb csoportot 13 hoszszabb-rövidebb történeti mű alkotja, a másodikba 7 legenda tartozik, a harmadik pedig az „egyéb" kategória. Az egyes szerkezeti egységeken belül pedig az egyes művek többnyire keletkezésük időrendje szerint követik egymást. Pusztán a teljesség kedvéért kell megemlíteni, hogy az „SRK"-ban szereplő szövegek közül néhánynak van újabb kiadása, így P. mesternek (Die „Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Die ülteste Darstellung der ungarischen Geschichte. Unter mitarbeit von LÁSZLÓ VESZPREMY, hrsgg. von GÁBRIEL SILAGI. Sigmaringen, 1991. Ungarns Geschichtsschreiber, 4.) és Kézainak (Simon of Keza: The Deeds of the Hungarians. Edited and translated by LÁSZLÓ VESZPREMY and FRANK SCHAER. With a study by JENŐ SZŰCS. [Bp., 1999.] Central European Medieval Texts). Megszorításokkal ide sorolható még, bár nem Árpád-kori, hanem késő középkori alkotás, Thuróczy János krónikájának modern, kommentárokkal ellátott editiója (JOHANNES DE THUROCZ: Chronica Hungarorum, I. Textum. II/1-2. Commentarii. Composuit ELEMÉR MÁLYUSZ adiuvante JULIO KRISTÓ. Bp. 1989. /Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum, 167), valamint a szintén Árpád-kori, Szent Gellért által írott Deliberatio, amely inkább