Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - VISSZAEMLÉKEZÉS - Borsa Iván: Emlékezések : 60 év levéltárban / 233–266. o.
Borsa Iván: Emlékezések (60 év levéltárban) 263 valóban zárva. — A párttitkárnak látható vagy láthatatlan módon a haja szála sem görbült. Ezt az epizódot csak azért írtam le, mert alább leírt „túlfejlesztésem" és a fenti ügy között összefüggést éreztem és érzek ma is. Még 1972-ben, de lehet, hogy 1973-ban a Levéltári osztály egyik beosztottja, Veres Miklós, aki előzőleg az Országos Levéltárban dolgozott, mint az egyházi levéltárak referense olyan javaslatot készített, hogy ezek a levéltárak minisztériumi intézkedésre az őrizetükben levő Mohács előtti okleveleiket ugyan már kiemelték addigi helyükről és a rendelkezésnek megfelelően törzskönyvezték, de jó lenne, hogyha ezeket regesztáznák is. A Levéltári osztály a javaslatról tőlem kért véleményt. Véleményemben — emlékezetem szerint — aggályosnak tartottam, hogy valamennyi levéltár meg tud felelni az igénynek. Ezzel szemben javasoltam, hogy ezek az oklevelek mikrofilmen vannak, s az lenne a jó megoldás, ha a mikrofilm — a többi középkori, csak filmen lévő oklevéllel együtt — ki lenne nagyítva és a Diplomatikai Levéltár mintájára lenne kezelve. A minisztérium megkapván véleményemet felszólított, hogy javaslatomat konkrét tervvel és igényekkel szolgálati úton terjesszem elő. Javaslatomat ennek megfelelően részletezve benyújtottam a főigazgatónak, aki azt azzal a véleményével továbbította, hogyha ennyi pénz áll rendelkezésre, akkor a Diplomatikai Levéltár okleveleit kellene inkább regesztáztatni. Javaslatomat azonban a minisztérium elfogadta. Az általam igényelt személyi költségekre két új álláshelyet engedélyezett a Levéltárnak, a dologi költségeket mint célhitelt a Magyar Tudományos Akadémia bocsátotta a Levéltár rendelkezésére. 1974 januárjában megkezdődtek az immár 292 ezernél több oklevél fényképét őrző Diplomatikai Fényképgyűjtemény munkálatai. Inkább meggyőződésem, mint érzésem, hogy ez nem történt volna meg, ha javaslatom nem ugyanazoknak az útján ugyanannak a miniszterhelyettesnek az asztalára kerül. Ezúttal köszönöm minden közreműködő segítségét. CIBÁL A Bolgár Tudományos Akadémia 1978-ban új intézetet alapított azzal a feladattal, hogy Bulgária történetére vonatkozó, külföldön lévő levéltári forrásokat feltárja, mikrofilmeztesse és ily módon segítse a régi korok kutatását. Bulgária területén a török korszak kb. kétszáz évvel előbb kezdődött és kb. ugyanannyival tartott tovább is. Az új intézet létrehozásában segített a Nemzetközi Levéltári Tanács és nem kis mértékben az UNESCO is. Az intézet munkájának segítésére nemzetközi tanácsot szerveztek. Már nyugdíjban voltam, amikor meghívtak, hogy legyek a nemzetközi tanács tagja és a mikrofilmezési bizottság vezetője. Az intézmény hosszú nevét a CIBÁL betűszó helyettesítette (francia kiejtéssel). Tíz éven át vettem részt a Tanács ülésein és igyekeztem segítem őket a célkitűzés megvalósításában, nem sok eredménnyel. Ezért visszavonultam és magam helyett magam mikrofilmes utódját javasoltam. Zsigmondkori oklevéltár A Zsigmondkori oklevéltárral való első kapcsolatom 1949-re vagy 1950-re nyúlik vissza. Mályusz professzor négyszemközt közölte velem, hogy az új oklevéltár I. köte-