Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.

228 Módszertan - Levéltári ismertető Szakály Ferenc, Kincses Katalin, S. Lauter Éva és Térbe Erika misszilis leveleket tettek közzé,

125 Tóth István György a körmendi uradalom társadalmát vizsgálta,

126 Kelenik József a kanizsai végek hadtörténetével,

127 Szilasi László,

128 Fazekas István

129 és Király Péter

130 pedig művelődéstörténeti kérdésekkel foglalkoztak. IX. A levéltár és a burgenlandi helytörténetírás Az eddig fölsorolt tények mellett azonban egy jelentős hiányra is rá kell mutatni a Batthyány-levéltár kutatástörténetének értékelésekor. Feltűnő ugyanis, hogy a burgenlandi német nyelvű helytörténetírás nagyon sokáig szinte tudomást sem vett a körmendi Batthyány-levéltárról, főként annak újkori anyagáról. A két világháború között az egyetlen burgenlandi kutató, aki járt Körmenden, Leser Grácián (1873-1949), a németújvári ferences kolostor sopronkeresztúri születésű prézese volt, aki azonban csak az Acta Antiqua első két laduláját, a Németújvárra vonatkozó alapvető iratokat nézte át 1926-ban.

131 A Güssinger Zeitung hasábjain 1922 és 1931 között kinyomtatott, Németújvár történetére vonatkozó, több mint háromszáz cikkéhez inkább a helyi községi, illetve uradalmi levéltárat használta, illetve Takáts Sándor és más magyar szerzők műveit kivonatolta.

132 Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a burgenlandi helytör125 „lm kilttem én orvosságot", i. m. L. még: KINCSES KATALIN: Batthyány Ferencné Lobkowitz Poppel Éva özvegyi évei. Nők a magyar történelemben. Szerk.: R. VÁRKONYI ÁGNES. Bp., 1997. 64-84. Pálffy Pál nádor levelei 1644-1653. Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához. S. a. r.: S. LAUTER Éva. Bp., 1989. (Régi Magyar Történelmi Források, 1). TÉRBE ERIKA: Cyulay Jánosné Lamberg Kunigunda levelei. MNy, (93) 1997. 508-511. UŐ: A Batthyány cs.jogi irataiból. MNy, 94. (1998) 380-383. Uő: A Batthyány család levelesládájából [Choron János levelei]. MNy, 96. (2000) 126-127. 126 J;Ó

TH ISTVÁN GYÖRGY: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Bp., 1992 (ÉTTK, új sorozat, 115). Uő: Körmend a korajkorban. Körmend története. Szerk.: SZABÓ LÁSZLÓ. Körmend, 1994. 98-167. 127 KELENK JÓZSEF: A nemzetiségi megoszlás, a veszteségek és a fluktuáció mértéke tizennégy Kanizsa elleni végvár helyörségében 1633-1640. Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. Szerk.: PETERCSÁK TIVADAR-SZABÓ JOLÁN. Eger, 1993. (Studia Agriensia, 14) 101-121. UŐ: A kanizsa ellen vetett végvidék katonai erejének változásai 1633-1638. Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk.: MOLNÁR ANDRÁS, Zalaegerszeg, 1995 (Zalai Gyűjtemény, 36/1) 5-51. VESZPRÉMY LÁSZLÓ-KELÉNEK JÓZSEF-HERMANN RÓBERTBENCZE LÁSZLÓ: Körmend a hadtörténelemben. Körmend, 1992 (Körmendi Füzetek). 128 SZELASI LÁSZLÓ: „Vitéz-e avagy ájtatos?". I. Batthyány Ádám sajátkezű bűnlajstroma s „némely fontos kicsiség", Szeged, 1989 (Peregrinatio Hungarorum, 3). 129 FAZEKAS ISTVÁN: ,4 győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1641-1714 között. TSz, 35. (1993) 101131. Uő: Batthyány Ádám és gyermekei. Gyermek a kora újkori Magyarországon, „adott Isten hozzánk való szeretetéből egy kis ... fraucimmerecskét nekünk". Szerk.: PÉTER KATALIN. Bp., 1996 (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 19) 91-114. UŐ: Die Rekatholisierung Adam Batthyánys im Jahr 1629. Reformation und Gegenreformation im pannonischen Raum. Red.: REINGRABNER GUSTAV -KROPF RUDOLF. Eisenstadt, 1999 (WAB, 102) 297-304. (a továbbiakban: Reformation und Gegenreformation, i. m.) 130 KIRÁLY PÉTER: A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig. Bp., 1995 (Humanizmus és reformáció, 22). 31 Archiv des Franziskanerklosters in Güssing, NachlaB P. Gratian Lesers, Aufzeichnungshefte, IV, pp. 3-10. Leser cikkeinek tematikus bibliográfiája: Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. VII. Teil: TopoBibliographie des Burgenlandes. 2. Bd. Hg.: KLAMPER, JOSEF -LITSCHAUER, FRANZ. Eisenstadt, 1981. 1257-1261, 1301, 1321. A cikkek négy kötetbe összegyűjtve megtalálhatók a németújvári (Güssing) ferences kolostor könyvtárában, Budapesten viszont nem elérhetők. A szerző halála után, HOMMA, JOSEF KÁRL átdolgozásában is megjelentek: Das Güssinger Land. Volk und Heimat, 12. (1959) Nr. 11-20., 13. (1960) Nr. 1-6. — Leser életéről: SMON, JOSEF: P. Gratian Anton Leser - ein unermüdlicher Heimatforscher. Volk