Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.

216 Módszertan - Levéltári ismertető okmánytár összeállítói az Acta Antiquából közöltek iratokat,

44 Thallóczy Lajos a Miscellaneában talált értékes szláv okleveleket,

45 Csánki Dezső pedig az eddig említett sorozatok mellett még a Status antiquorum majoratumot is fölhasználta a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában első három kötetéhez.

46 Csánki fedezte föl (Kovachich után újból) II. Lajosnak a mohácsi csatamezőre vezető útjáról küldött leveleit is: útmutatása nyomán ezeket jó néhány évvel később Mályusz Elemér közölte.

47 II. Lajosnak egy másik, 1522-ből származó levelét viszont Fraknói Vilmos már az 1870-es években fölhasználta.

48 A levéltár lajsromozott sorozataival szemben a jórészt rendezetlen újkori anyagot kevesebben kutatták: ezek közé tartozott az 1870-es években Véghely Dezső veszprémi református helytörténész, aki a Batthyány család és Felsőörs vallási viszonyaihoz gyűjtött adatokat.

49 Nem sok eredményt hozott Körmenden a Buda töröktől való visszafoglalásának 200. évfordulóját előkészítő adatgyűjtés sem. Thaly Kálmán ugyanis indítványozta a Magyar Történelmi Társulat 1885. október 1-jei ülésén, hogy a társulat intézzen kérést a nagyobb családi levéltárak tulajdonosaihoz az 1684-1687. évi hadi eseményekre vonatkozó iratok kutatás és esetleges kiállítás céljából való átengedése végett.

50 A körkérdésre adott válaszok, illetve egyes történészek kutatóútjai azonban nem teljesen váltották be a hozzá fűzött reményeket. „Mit csináljon a magyar historikus" — panaszkodott Károlyi Árpád az évfordulóra megjelent monográfiájának bevezetőjében —, „ha az ország legelőkelőbb s az ostrom alatt legelső szerepet játszó családok levéltáraiban semmi följegyzés nem maradt fönn?" A semminél kicsivel többet Károlyi egyedül a Batthyány-levéltárban talált: „Azt amit a körmendi levéltár nyújtott, azt a keveset becsületesen fölhasználtam" — írta.

51 Érdekes viszont, hogy az 1886-ban rendezett történeti kiállítás kölcsönzőinek előkelő és terjedelmes jegyzékéből hiányzott a herceg Batthyány család neve.

52 44 Zala megye története. Oklevéltár. I—II. Szerk.: NAGY IMRE, VÉGHELY DEZSŐ, NAGY GYULA. Bp., 19861890. 45 THALLÓCZYL.: Bosnyák bánság, i. m. — A tanulmány akadémiai fölolvasásáról a Rábavidék is beszámolt: A körmendi levéltár. Rábavidék, 23. (1905) 92. sz. (nov. 15.), 3. 46 CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiakkorában. I—III. Bp., 1890-1897. 47 MÁLYUSZ ELEMÉR: //. Lajos király levelei a hg. Batthyány-család körmendi levéltárában (1526). LK, 4. (1926) 80-93. 48 FRAKNÓI VILMOS: II. Lajos és udvara. Budapesti Szemle, 1876. 128-143., 390^416 = Bp., 1878 (Olcsó Könyvtár) 47. 49 Műve kéziratban maradt: VÉGHELY DEZSŐ: Történelmi adatok F. Örs, A. Örs és Lovas helységek egyházi reformátiójához [Veszprém, 1878-1897 között]: OSZKK, Fol. Hung. 1209, ff. 21-26. — Véghely egyébként elsőként kutatott a németújvári ferences könyvtárban (uo., £ 24v), amelyről Nagy Imre már 1865-ben megállapította, hogy „bő anyagot szolgáltatnának egy hozzáértő régész kutatásainak": NAGY IMRE: AZ almádi konvent. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 3. (1865) 54-65.: 55. A könyvtárat nyomtatásban először FEJÉRPATAKY László ismertette: A németújvári Sz. Ferenczrendi zárda könyvtára. Magyar Könyvszemle (=MKsz) 8. (1883) 100-137. 50 Sz, 1885,682. 51 KÁROLYI ÁRPÁD: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp., 1886, vii-viii. 52 A történelmi kiállítás kalauza. Szerk.: MAJLÁTH BÉLA. Bp., 1886.