Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.

Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete 217 V. Takáts Sándor, „a legszorgalmasabb körmendi kutató" A levéltár újkori iratainak első alapos munkát végző kutatója Takáts Sándor volt, aki először 1906-ban fordult meg Körmenden. Az ekkor már rendjével minimális kapcsolatot tartó piarista tanár 1903-tól a képviselőház levéltárosaként működött. Hivatalos feladata az 1790 és 1860 közötti magyar országyűlésekre vonatkozó levéltári anyagok összegyűjtése volt, de emellett kiterjedt kutatásokat folytatott más témakörökben is, főként a kora újkori magyar művelődés-, gazdaság és hadtörténet területén.

53 Ez utóbbi érdeklődése vezette el Körmendre is. Közeli barátjához, Thalloczy Lajoshoz egy dátum nélküli, de a körülmények ismertében 1906-ra keltezhető levelében így írt erről: „Talán tetszik tudni, hogy tavvalf!] engedélyt kaptam a körmendi levéltárban való kutatásra. Azonban Molnár István (gondolom így hívják) úr olyan hangú levelet írt nekem, hogy nem mentem el. De mégis szeretnék ott néhány napig kutatni. Én ugyanis székfoglalónak a magyar kert a 16. és 17. században czimű értekezésemet szeretném felolvasni, mivel igen szép anyagot gyűjtöttem erre. Körmenden csak Batthyány Ferencz levelezését szeretném átnézni s két három napnál tovább nem maradnék ott. [...] Persze legjobb lenne ha esetleg Tanácsos úr is tervbe vette, mint távval, a körmendi utat. Ez esetben ugyanis, mint útitárs csatlakozhatnék."

54 Az idézett levél keltezéséhez az ad támpontot, hogy Thallóczynak A bosnyák bánság kezdete történetéből, fő tekintettel a körmendi levéltár okleveleire című tanulmánya 1905. november 13-án hangzott el az Akadémia II. osztályának ülésén,

55 Takáts Sándort 1906. március 23-án választották az akadémia levelező tagjának, A régi magyar kert című tárcája pedig szinte ezzel egyidőben, március 28-án és április 3-án jelent meg két részletben a Budapesti Hírlapban. Ebben még nem szerepeltek a körmendi levéltárból származó adatok, csupán Batthyány Ferencnek egy I. Ferdinándhoz szóló, 1562-ből származó kertészeti levelét ismerte Takáts a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivból.

56 Ez kelthette föl érdeklődését a körmendi levéltár iránt. Székfoglalóját ugyan végül nem a tervezett témából, hanem Hajdú, haramia, martalóc címmel tartotta meg 1908-ban,

57 de azért 1906-ban mégis eljutott Körmendre, hogy az ottani misszilis levelekben kutasson. Valószínűleg ekkor írta onnét Thallóczynak: „Körmölök erősen. Már pozitív adataim vannak a tulipánnak és a nárcisznak elterjesztésére Európában. Bizony a mi hazánkból vitték azt külföldre. A pragmatica sanctiora eddig semmi sincs. Pedig a 18. századi levelek jó részét átnéztem már".

58 Utóbbi megjegyzés arra vonatkozik, hogy Takátsnak mint az országgyűlés levéltárosának hivatalos munkája az volt, hogy a magyar országgyűlések történetéhez gyűjtsön adatokat. FRIEDREICH ENDRE: Takáts Sándor. A Budapesti Kegyesrendi Gimnázium értesítője az 1932-33. évről, 2528. NAGY MIKLÓS: Takáts Sándor emlékének 1860-1932. Bp., 1937 (A Thalloczy Lajos Társaság kiadványai, 4). PAPP LÁSZLÓ: Takáts Sándor (1860-1932). Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerk.: BALANYI GYÖRGY. Bp., 1942. 351-367. OSZKK, Fond XI/975, n° 14. THALLOCZY L.:, Bosnyák bánság, i. m. TAKÁTS SÁNDOR: A régi magyar kert. Budapesti Hírlap, 1906. 86. és 93. sz. = Budapesti Hírlap Tárcái, II. köt. Bp., 1906. 176-185., 224-232. TAKÁTS SÁNDOR: Hajdú, haramia, martalóc. Akadémiai Értesítő, 19. (1908) 320-333. OSZKK, Fond XI/975, n° 32.