Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.
D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás 177 szokás szem előtt tartásával, munkálatot készítsen, s azt annak idejében, a Kir. Kormányszék elébe terjessze." 49 Miké Sándor levéltárigazgató 1862. május 10-én terjesztette fel a főkormányszék elnökéhez a dolgozatot. 50 Miké felterjesztéséből két nagyon fontos dolog derül ki Jakab Elek munkájáról. Az egyik, hogy ebből a levélből értesülünk először arról, hogy a szerző figyelembe vette mind az 1771-ben, mind az 1787-ben 51 bevezetett kezelési rendszereket, de az ezután készültekre figyelmet nem fordított. A másik lényeges megjegyzés arra vonatkozik, hogy a levél mellékleteként felterjesztett dolgozat csak az első része a nagy munkának, a második, gyakorlati rész, „melly ezen magos kormányhatóságnak kebeli, hazai és szomszéd országok alsóbb fő és legfőbb hatóságainak hivatali érinfkezetét, külső formáit, modaliságát tárgyoza, a nevezett Laistromozó Jakab Eleknél szinte úgy készen áll ...", de nem kerülhet sor a felterjesztésére mindaddig, amíg a felsőbb szinteken nem döntenek a kapcsolatok formájáról. A Főkormányszék elnöki hivatala Cserey Farkas kormánytanácsoshoz juttatta el az iratot, arra kérve, hogy azt gr. Nemes János kormánytanácsossal, Szacsvay Zsigmond, Jakab Bogdán és Bolloga Jakab kormánytanácsosokkal, valamint Bíró Lajos és Páll Sándor titkárokkal közösen véleményezzék. Az egy példányban megszületett kézirat a fenti urakhoz került és több évre nyoma veszett. Már aligazgató volt Jakab Elek, amikor 1866-ban az általa 1861-1862-ben írt előterjesztés megkeresését kérte a Főkormányszéktől. 52 Kérvényének bevezetőjéből tudjuk, hogy „ a Kir. Főkormányszéki fogalomszaki és segédhivatali kezelésről (Manipulatio) az 1765-n báró Auersberg erdélyi kormányelnök alatt költ legelső, és Il.-dik József császár idejében 1786-n kiadott második, végre az 1792-ki alkotmányos korszakból való harmadik alaprendelet, továbbá a Winkler János lyceumi jogtanár és később titoknok ezt illető kézirata, valamint az ez iránt költ más rendeletek, s 1847-ig fennállott gyakorlat alapján fáradságosan dolgozott munkálatom ...eltévedett; én sem határozatot nem láttam e tárgyban, sem a levéltárban hová létének nyomára nem akadtam." A levelet 1866 november 6-án írta Jakab Elek, és csak 1868. március 8-án került ez a feljegyzés az aktára: „a benn írt iratok ... időközben megkerülvén, jelen felterjesztés levéltárra teendő." Jakab Elek is elismerte, „hogy a fennforgó munkálat valóban előkerült." Annyit tudunk még az iratkezelésről írt segédanyag további sorsáról, hogy azt Jakab Elek visszatette az eredeti, 1862. évi aktába, ahol azt a millennium évében sikerült megtalálnunk. * * * Jakab Elek, amikor hozzákezdett dolgozata megírásához, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy kiknek a számára készíti azt el. 0 is látta, amit a többi osztály vezetője nap mint nap a saját bőrén tapasztalt: az írnokok, iktató- és mutatókönyvvezetők hozzá nem értését, felkészületlenségét és az ebből származó naponta jelentkező problémákat. Jakab úgy értékelte a helyzetet, hogy nem elegendő csak ügykezelési szabályzatot készíteni a Főkormányszék munkatársainak, hanem ennél jóval többre lenne szükség. Ezt felisL. a 45. sz. jegyzetet. MOL F266, 150. csomó. 10.556/1862 sz. irat. Az évszámokat Miké levele alapján közlöm. Ezek eltérnek a Jakab Elek által 1866-ban közölt évszámoktól. MOL F 266, 1165. csomó. 25.423/1866 sz. irat.