Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.

170 Forrásközlések történetét az ókortól a 19. század második feléig, ismerteti az európai modern levéltárak állapotát, összeveti ezekkel a hazai állapotokat és kijelöl egy általa követhetonek vélt irányt. Ebből a munkájából hosszasabban idézünk. A levéltárak fontosságára, értékére hívta fel a figyelmet az alábbi gondolatok közreadásával: „A közlevéltárak kincses tárházai az emberi munkásság azon maradandó emlékeinek, melyek az idő iszapos árjából jó vagy rósz természetüknél fogva menekültek ki. ... Ott látjuk egymás mellett csöndesen nyugvó iratcsomókban az erényt és a bűnt, a hazáért mindent merő önfeláldozást és a saját érdeknek mindent feláldozó önzést.

15

... A levéltárak mutatják meg: vájjon az egyéni belátásnak tért engedve, szabadon fejlődhetőleg, alkotmánya és saját szelleme és szükségei szerint kormányoztatik-e a nemzet, vagy chablon után, kényszerrel, más jellemű s miveltségi viszonyú népeknek készült s csak átültetett rendeletek által.

16 ... A levéltárak tüntetik ki a közkormányzati vezérférfiak hivatottságát, munkaképességét és munkasikereit is. Szerencsétlen ország, melyet hivatlan, állomásaikra nem termett emberek kormányoznak. A közigazgatás sinlik alattuk, a közjóllét sorvad, a nép erőtlenedik. Nincsenek fentartó, regeneráló eszmék és intézmények, nincs helyes munkafelosztás és czélbiztosító ellenőrzés.

17 ... A levéltárak a kormányzás erkölcsi mivoltára is biztos pillantást engednek vetnünk: ha igazság és törvényesség-e az alapja? az alkotmány tekintélye uralkodik-e a társadalomban, vagy osztályi, személyi és politikai tekintetek?

18 ... A levéltáraknak általános szempontból és elméleti oldalról való ...vizsgálatából különösen három gyakorlati eredmény tűnik elő t. i. ... mit azok az ott őrzött iratokkal... a közigazgatásnak, a nemzeti történetírásnak és államjognak tesznek.

19 ... A levéltárak tesznek arról is: mint jár el az ország tisztviselő kara a tárgyak formai feldolgozásában. A ki e század első felének közhivatali, egyesületi és magán ügyleti levéltárait a mostaniakkal összehasonlítja, mind alaposság, mind külszin tekintetében hanyatlást fog látni. Ez korunk kalmár szellemének rontó hatása eredménye, mely kapzsiságra, hamarvaló, sok és könnyed dolgozásra ösztönzi minden életpálya emberét, a tartalom és forma elhanyagolásával."

20 E hosszabb, de nem érdektelen, szenvedélyes hangvételű és ugyanakkor szakszerűen fogalmazó idézettel azt szerettük volna érzékeltetni, hogy Jakab Elek gondolatainak, életének, mindennapjainak szerves része volt a levéltár, úgy is mint intézmény és úgy is mint a múlt megismerésének az egyik legfontosabb forrása. Véleményének kifejtése után ezzel zárta mondanivalóját: „így fogva fel a közlevéltárakéi, azok alkotása és fentartása az államnak fő-fő kötelessége, az azokban való szolgálat a közerkölcsiség, a jó rend és tudomány érdekeinek szolgálata, [kiemelés tőlem — TB] a mi csak az előtt tetszhetik szellemölőnek, a kiben nincs szellem, a ki azt gépies munkának tekinti."

21 Ez a summázat Jakab Elek ars poeticajaként is felfogható, mert őt levéltárosi munkásságában is a, jó rend és tudomány" vezérelte. A közigazgatás szakszerűsége, rendezettsége különösen érdekelte. Érdekelte a hivatalnok Jakabot, de érdekelte a történész Jakabot is, mert amikor a főkormányszéki levéltár lajstromozói székében ült, már tudta, hogy a kutatót, a történészt — munkája során — a levéltárban nem az érdekli, hogy a levéltáros milyen jelentős történészi munkát fejt ki, hanem az, hogy minél egyszerűbben és könnyebben megkaphassa az általa keresett 15 Uo.45. 16 Uo.47. 17 Uo.47^8. 18 Uo.48. 19 Uo. 52-53. 20 Uo. 48-49. 21 Uo. 50.