Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szakály Orsolya: Hadiipar és nemesi vállakozás : a Vay Miklós-féle salétromtársaság, 1798–1856 / 129–165. o.

136 Forrásközlések és azt üdvösnek találván pártfogólag tette közzé, sőt a szomszédos megyéknek is aján­lotta. 37 A golopi levéltár anyagában a Szabolcs vármegyében kiadott nyomtatott felhívás három példányban is megtalálható. 38 Ez röviden ismertette a Vaynak adott királyi enge­délyt, mellékletként tartalmazta annak a Magyar Kamara által kiadott magyar nyelvű változatát 39 és Vay tagtoborzó írását. Ez utóbbi az egyetlen olyan forrásunk, amely a ha­marosan megalakuló Vay-társaság felépítéséről árulkodik. A vállalkozás a tervek szerint részvénytársasági formában működne és célja, hogy a „tsak nem hijába heverő Természet ajándéka által egyenessen bóldogíttassunk, sok sze­gények élelmeket kereshessék, 's a' tehetősebbek a' szorgalmatosságnak ezen különös nemével értékjeket nevelhessék". A jóindulat megnyerése érdekében Vay a társaság tiszteletbeli elnökének (General Super Főinspectore) báró Splényi Gábor (1734-1818) főispánt javasolja. Az igazgatói posztot természetesen magának tartja fenn. A részvé­nyesek többségi szavazatának azonban neki is engedelmeskednie kell. A szabadon ügy­vezető igazgatónak értelmezhető perceptort a tagok többsége választaná, és tevékeny­ségi körét is ők határoznák meg, de Vay maga jelölné ki a szakmai színvonalat biztosító alkalmazottakat. Ezek fizetéséről az első évben szintén a báró dönthetne. A fizetett al­kalmazottak is társulhatnának, ha megfelelő tőkével rendelkeznek. Vay elsősorban a salétromföldeket birtokló földesurakat igyekezett megnyerni, de fenntartotta magának a jogot, hogy külső befektetőket is bevonjon. A befizetett összege­kért cserébe a befektetők részvényeket kapnak (Chartabianca vagy actia). Ezekért járna a kölcsönöknél szokásos hat százalék kamat és azon felül az évi tiszta nyereség felének a részvények arányában a tagra eső része. A tiszta haszon másik fele ütné Vay markát. A társaság pénztárát az igazgató és egy bizottság (10 vagy akár szükség esetén 20 társa­sági tag) évente kétszer vizsgálná felül. A nagyobb bizalom megnyerésére az első alis­pánnak is joga lenne pénztárvizsgálatot tartani. A társaság először 32 évre alakul, ez­alatt a részvényeseket akaratuk ellenére kitenni nem lehet, de ha egy tag maga akarná kivonni pénzét egy éves felmondási idővel megteheti azt. Pénzügyi mérleget minden évben készítenének, az amúgy felmerülő társasági ügyekben a tagok szavazattöbbséggel döntenének. 40 Vay tehát a hagyományos iparág élénkítését modern, részvénytársasági formában kívánta megoldani. A fent ismertetett társasági szabályzat természetesen csupán terv volt. Csak találgathatunk, hogy a valóban létrejött társaság működése mennyiben kö­vette azt, de a szórványos utalásokból úgy tűnik, hogy az elképzelés alapvonalaiban megvalósult. A salétromüzletben más társaságok is tevékenykedtek, bár Magyarorszá­gon területén Vay Miklósé volt az első. Jó tíz évvel később kísérelték meg hasonló ala­37 NYÁRÁDYM.: Salétromfőzés Szabolcs megyében, i. m. 206 38 Vay nyomtatott felhívása. Nagykálló, 1798. november 13. Salétrom administratio, 1742-1857, E 18-22. Sárospatak. Kii I. 7/a. 39 Vayhoz a Magyar Kamarán keresztül eljuttatott hivatalos értesítés magyar nyelvű változata. Salétrom administratio, 1742-1857, E 18-22. Sárospatak. Kü I. 7/a A. melléklet. 1. Függelék. 40 Vay tagtoborzó írása. Salétrom administratio, 1742-1857, E 18-22. Sárospatak. Kii I. 7/a. B. melléklet. 1. Függelék.

Next

/
Thumbnails
Contents