Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szakály Orsolya: Hadiipar és nemesi vállakozás : a Vay Miklós-féle salétromtársaság, 1798–1856 / 129–165. o.

Szakály Orsolya: Hadiipar és nemesi vállalkozás 131 anyagot különböztetett meg, a szennyezettebb „egyszer eresztett", és a jobb minőségű „kétszer eresztett" salétromot.

10 A salétrom mint ipari alapanyag, sőt mint kereskedelmi cikk több korabeli magyar munkában előkerült. Egy, a 18. század végén megjelent latin nyelvű füzetben például a magyar ipar egyik nyersanyagaként kapott helyet.

11 Az 1790/1791. évi országgyűlés után összeülő kereskedelmi bizottság munkálataiban pedig a salétrom a Magyarország és Ausztria közötti kereskedelmi mérlegben a magyar kiviteli cikkek között bukkan fel.

12 Mivel a salétrom termelését a mindenkori katonai hatóságok felügyelték, dokumentumai is a bécsi Hadilevéltárban találhatók, talán ez okból maradt ki bővebb tárgyalásuk a korszak összefoglaló gazdaságtörténetéből.

13 Az egyes salétromtelepek működéséről inkább helytörténeti feldolgozások tudósítanak. *** A fent említett északkelet-magyarországi lelőhelyek a Habsburg-birodalom egyik legfontosabb salétrom-kerületéhez, a kallóihoz tartoztak. A kerületet északon és nyugaton a Tisza, délen a Maros és keleten Erdély határolta.

14 A térség termelését 1777-től a katonai vállalkozói kategóriába tartozó Leopold de Paully őrnagy, a mosonmagyaróvári főhercegi uradalom „adminisztrátora", majd halála (1785) után a nekik kizárólagos jogokat biztosító kincstári szerződés értelmében két örököse, fiai, Franz és Anton igazgatták. A testvérek közül főleg Franz de Paully foglalkozott a salétromügyekkel.

15 A de Paullyak felügyelősége idején a földesurak szabotálása ellenére is a száz évvel korábbinál jóval több salétromtermelő községet találunk. Az eredeti salétromos falvak azonban továbbra is kulcsszerepet játszottak. 1782-ben a szabolcsi Apagy, Demecser, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyíribrony, Nyírmihálydi, Nyírtass, Oros, Pátroha, Téglás, a bihari Bagamér, Monostorpályi, Nyíracsád és Vértes, végül a szatmári Fábiánháza, Nagyecsed és Mérk salétromosai álltak szerződésben az admi10 A salétromfözés részletes technikai leírását 1. NYÁRÁDY M.: Salétromfőzés, i. m. 587-588, illetve SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Salétromtermelés Magyarországon az elmúlt századokban. Természettudományi Közlöny, 1932. 419-421. 11 [BLASKOVrrs JÓZSEF]: Schedium de praesenti statu Fabricarum, et Mamifacturarum in Hungária, atque modo promouendi Rem Sericeam. Nagyvárad, 1793.21-22. 12 SKERLECZ MIKLÓS: Status actualis oeconomiae publicae, opificiorum et manufacturarum vectigalis tricesimalis, fundi publici et commercii. § 86. Ezt magyar fordításban közzétette BERÉNYI PÁL: Skerlecz Miklós báró művei. Bp., 1914. 264. Berényi sajnos timsónak fordította a salétromot és tévesen úgy hitte, hogy ezt is Ausztriából Magyarországra szállítják. Szintén említi: ALMÁSYPÁL: Elaboratum de actuali commercii Hungarici statu. § 10. A bizottsági munkálatok anyagát Magyar Országos Levéltár (= MOL) Regnicolaris Levéltár NI04 Archívum Regni őrzi. 13 ECKHART FERENC: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Mária Terézia korában. Bp., 1922. ECKHART FERENC: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon, 1780-1815. Bp., 1958. 14 A 18. század végén ilyen kerületi központ volt még Bécs, Prága, Olmütz, Grác, Innsbruck, Buda, Pétervárad, Temesvár, Gyulafehérvár és Lemberg. Hely és dátum nélküli mellékletként. Bécs, 1799. november 6, Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat (= ÖStA KA HKR) Aktén 1799, 6-714 — Prot. 179912108-2109 (6137). 15 Franz és Anton de Paully egy panaszleveléhez (Pozsony, 1799. január 30.) mellékelte Leopold de Paully szerződését. Bécs, 1777. május 14. ÖStA KA HKR Aktén 1800, 6-54 —Prot 1800 I 232-234 (896). A de Paully-örökösökkel apjuk halála után kötött kizárólagos szerződés. Bécs, 1785. december 24. ÖStA KA HKR Aktén 1785, 6-598.