Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - IN MEMORIAM - Szűcs László: Szinai Miklós (1918–1999) / 284–286. o.

284 In memóriám zottsága történettudományi szakbizottságának a titkára. Valamennyi tisztében határozott és következetes személyiségnek ismerhették meg mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele. S ilyenek nem voltak kevesen, hiszen Szakály Ferenc éppoly szívesen beszélgetett az akadémiai társintézetekben dolgozó kollégáival, mint a vidéki tudományos műhelyek képviselőivel. Noha kitűnő előadó volt, kiváló, iskolateremtő professzori alkat, nem adatott meg számára, hogy egyetemi katedrára álljon. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy támogassa a fiatalokat, figyelemmel kísérje munkájukat, tanácsokat adjon vagy éppen bírálatot gyakoroljon. Első monográfiája — a parasztvármegyéről — 27 éves korában jelent meg az Akadémiai Kiadónál, utolsó kötete, Tolna megye középkori oklevelei, néhány hónappal a halála előtt, Szekszárdon, a megyei múzeum kiadásában. A három évtized során testes monográfiák (a hódoltsági kettős adóztatásról, a hódoltság igazgatásáról), tanulmánykötetek, forrásgyűjtemények, kisebb-nagyobb tanulmányok tömege került ki a keze alól. Az elmúlt hónapokban Pécs város kora újkori történetére gyűjtött adatokat. Látóköre egyaránt kiterjedt a gazdaság- és társadalomtörténet, a hadtörténet, a művelődéstörténet (különösen a reformáció) témaköreire, összefüggéseire, nem utolsósorban ezek helytörténeti jellegű megközelítéseire. Úttörője volt a történettudomány és az oszmanisztika, illetve az irodalomtörténet interdiszciplináris együttműködésének. Szakály életében a levéltár a mindennapok egyik meghatározó színhelye volt. Otthonosan mozgott a kutatóteremben éppúgy, mint a levéltárosok társaságában. Nem volt véletlen, hogy 1994 folyamán a Magyar Történelmi Társulat képviseletében ő vett részt annak az akadémiai adhoc bizottságnak a munkájában, amely a levéltári törvény tervezetét véleményezte. Azt vallotta, hogy bármennyit is változott a világ a 20. század második felében, a levéltárosi munka meghatározó tartalmát a történeti kutatásoknak, a forráskiadások előkészítésének kell jelentenie. Ebből a szemszögből ítélte meg a levéltárak és mindenekelőtt a Magyar Országos Levéltár tevékenységét is, ennek szellemében segítette 1997 decemberétől a Tudományos Tanács elnökeként az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását. Július 7-én éjszaka ragadta el a halál. Gecsényi Lajos SZINAI MIKLÓS (1918-1999) Nyolcvanegy évvel ezelőtt egy nyíregyházi zsidó családba született. Úgy tudta mindvégig megőrizni, ápolni ősei hagyományait, hogy teljesen átélte, felvállalta a magyarság, a magyar társadalom egészének gondjait, bajait és örömeit. Európa, Délkelet-Európa és a szűkebb haza súlyos korszakain átívelő életútja során mindig talpig ember maradt, vállalva a harcot az igazságért, a jó ügyért - embertársaiért. Nyíregyházán, az evangélikus gimnáziumban érettségizett, iskolájáról mindig szeretettel emlékezett. Abban az időben nem adatván meg néki az egyetemi vagy főiskolai képzésben való részvétel, magántisztviselőként helyezkedett el.