Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - IRODALOM - Fazekas Csaba: Csinálj hasonlót! Megjegyzések egy borsodi forráskiadvány-kísérlet kapcsán (Acta Archivistica) / 234–239. o.

234 Irodalom ket beszélje rá a megadásra — okolja és bizonyítja. Deák helyzete 1849-ben több szempontból is speciálisnak mondható: február végéig biztos, hogy Pesten tartózkodott, Debrecenből igazoltan volt távol. Júniusban az elsők között találkozott a Pest-Budára visszatért Kossuth-tal, és bár a politikai életbe történő visszatérését kormányzati oldalról is igényelték, Szemeréék csak képviselőként számítottak rá. Speciális helyzete okozta, hogy a megtorlás nem érintette. A kötetet egy 62 forrásból álló, 1848. április 23.-1850. március 13. közötti, Deák Ferenc igazságügyi miniszterségével kapcsolatos iratválogatás egészíti ki. A sajtó alá rendező Molnár András bevezető soraiban logikus érvrendszeren alapulva határozottan cáfolta a jeles jogtörténésznek, Both Ödömiek Deák sajtóesküdtszéki szerzőségét vitató megállapítását — aki a Békey, Szalay, Deák keze által írott fogalmazati példányból az előző fiatal segédfogalmazó szerzőségét valószínűsítette. (Maga a sajtóesküdtszéki rendelet Nr. 3. alatt.) A tanulmánykötet szerzői más-más oldalról megvilágítva, de ezzel egymást felerősítve, Deák politizálásának fundamentumait kölcsönösen a következetesen képviselt szakszerűségben és a morális politizálásban jelölték meg. A tanulmánykötet kitűnő, és méltó folytatása az egykor nagy visszhangot kiváltott „Tanulmányok Deák Ferencről" címmel, Degré Alajos szerkesztésében, a Zalai Gyűjtemény sorozatában megjelent úttörő jelentőségű tanulmánykötetnek. Dominkovits Péter CSINÁLJ HASONLÓT! Megjegyzések egy borsodi forráskiadvány-kísérlet kapcsán Négy évvel ezelőtt indította útjára a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Acta Archivistica című forráskiadvány-sorozatát, amely ha tartalmában és külsejében nem is teljesen újszerű, mégsem mondhatjuk éppen elterjedtnek vagy megszokottnak a hasonló hazai publikációk között. A sorozatnak mindenképpen erénye, hogy mind a kizárólag fakszimile-közlést megvalósító műfaj, mind a tartalmi szempontok reakciókat váltanak ki az érdeklődő olvasóból, arra ösztönöznek, hogy állást foglaljunk a kísérlet hasznosságát, eredményességét illetően, igyekezzünk azt elhelyezni történeti forráskiadványaink sorában. Alábbiakban erre szeretnénk rövid kísérletet tenni, megpróbálva behatárolni a publikáció e módjának lehetőségeit és kilátásait. Az Acta Archivistica sorozatnak eddig hat kötete látott napvilágot ugyanazon szerkesztői koncepció szerint, a felelős szerkesztői teendőket valamennyi esetben Dobrossy István levéltárigazgató látta el.

1 Valamennyi tematikusán válogatott kötet ugyanis tar1 HŐGYE ISTVÁN: Tudósok, művészek levelei Zemplén levéltárában. Miskolc, 1996. (Acta Archivistica 1.); G. JAKÓ MARIANN-HŐGYE ISTVÁN: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei, 1945-1947. Miskolc, 1995. (Acta Archivistica 2.); DOBROSSY ISTVÁN-G. JAKÓ MARIANN-HŐGYE ISTVÁN: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben. Miskolc, 1996. (Acta Archivistica 3.); ÁRVA FERENC-RÓZSA GYÖRGY GYULA: AZ 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Miskolc, 1998. (Acta Archivistica 4.); RÁSÓ JÓZSEF: 1956