Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

210 Levéltári ismertető láthatóak az 1840. évi bizottság iratai. Itt kell megjegyeznünk, hogy a bizottság által elkészíttetett minta-börtönök építészeti tervrajzait a tervtárban őrzik. A tervrajzokat a T18 törzsszámú „Kormányhatósági levéltárakból kiemelt vegyes tervek, 18-19. sz." szekcióban a 31. és 32. dossziéban találhatók. Ezután hosszabb időnek kellett eltelnie, hogy a börtönügy ismét a magyar országgyűlés elé kerüljön. Az 1861. évi, rövid életű országgyűlés iratai között néhány vármegyei beadvány, néhány képviselői interpelláció szól a börtönök állapotáról, de ezeken a szórványokon kívül más, ezzel a kérdéssel foglalkozó iratot nem találunk. A Magyar Országos Levéltárban a Kiegyezés utáni időszak iratait a K szekcióban a Polgári kori osztály őrzi. Az 1865-1868. évi országgyűlés iratai között szerencsénkre teljes egészében ránk maradt Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter törvénytervezete. E törvény kívánta rendezni a szabadságvesztés-büntetésvégrehajtás rendezetlen ügyét. Az erre vonatkozó iratok a K 2 törzsszámú szekcióban a 21-26. csomókban találhatók. Ezt a tervezetet nem fogadták el, és ezután több mint egy évszázadig nem esett szó — a törvényalkotás szintjén — a börtönügy rendezéséről. Ennek ellenére a börtönökkel — általában — foglalkozott a képviselőház. Az 1871:31. és a 33. te. is foglalkozott a börtönök jogállásával, mindkét törvénycikk teljes iratanyaga megtalálható a fentebb említett K 2 törzsszámú szekció 50. csomójában, a bizottsági jelentésekkel, módosító javaslatokkal egyetemben. A polgári Magyarország megteremtésének időszakában az 1878:5 te. volt az, amelyik ismételten foglalkozott a büntetési rendszerrel. Ezt a törvényt az 1879:40 te. egészítette ki. Ennek a két törvénynek az iratait is megtaláljuk a K 2 törzsszámú szekció 91-93. csomóiban, illetve a 104-107. csomókban. A képviselőház iratai között megőrizték a törvények előírásai alapján létrehozott büntetés-végrehajtási intézetekre vonatkozó iratanyagot is. így a szegedi (1881: 58 te), a soproni (1884: 20 te.) börtönök, a kishartai (1883: 3 te), a váci (1884: 20 te.) közvetítőintézetek építésével kapcsolatban született iratok is kutathatók a K 2, 120-122., 137-144. illetve a 132. csomóiban. A II. világháborúig lényegi változás már nem történt sem a börtönügyre vonatkozó törvénykezés, sem az I. világháború után, az építkezés területén. Természetesen a 20. század első felében ülésező képviselőházak honatyái is fel-felvetették kérdések, interpellációk, beadványok stb. formájában a börtönök ügyét, de ezeket csak a mutatókönyvek, illetve a repertórium segítségével lehet megtalálni. Az országos fenntartású intézmények költségvetését, a személyi feltételek biztosítását is a képviselőház szavazta meg, így a K 2 törzsszámú szekcióban ezekre is évente, illetve a kérdés felmerülésekor megtalálhatóak az iratok. Az 1945 utáni időszak országgyűléséi először 1946-ban foglalkoztak a büntetési intézményekkel. Ennek törvényi szabályozása, illetve az ezzel kapcsolatos iratok ugyancsak megtalálhatóak a Magyar Országos Levéltárban, akárcsak a drasztikus változást eredményező 1950. évi II. törvény vagy az 1950. évi 39. sz. törvényerejű rendelet iratai. Ugyancsak beérkezett a levéltárba az 1961. évi országgyűlés által elfogadott Btk. (1961. évi V. törvény) és az ezzel kapcsolatban elhangzott hozzászólások, módosító javaslatok, kiegészítések iratanyaga is. Ezek jelzete: Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944-1945) iratai: XVIII-3, Nemzetgyűlés (1945-1947) iratai: XVIII-1, Országgyűlés (1947-1978) iratai: XVIII-6.