Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltárban 211 Az 1945 utáni időszak egyik jellegzetessége, hogy a képviselők üléseinek szünetében különböző elnevezésű testületek működtek. így az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a Nemzetgyűlés időszakában, majd az Országgyűlés első éveiben működött az ún. Politikai Bizottság 1944. december 22.-1949. augusztus között. Ennek iratai között is találunk a törvényalkotással kapcsolatos iratokat. Jelzete: XVIH-5. A Nemzeti Főtanács 1945-1946 között az államfőt megillető ügyekben járt el. XVIII-4 jelzetű csekély számú iratai között kegyelmi ügyekkel találkozhatunk. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának iratai 1950-1970 közötti időszakból érkeztek be a Magyar Országos Levéltárba. Az iratok jelzete: XVIII-2. A 21 tagú testület államfői feladatokat látott el, és ellátta az Országgyűlés helyettesítését annak ülésszakai között. Az államigazgatás felső szerveinek iratai közül a levéltárba érkezett a Minisztertanács 1944 és 1949 közötti időszakban keletkezett nagy forrásértékű irategyüttese. Jelzete: XIX-A-1, A Minisztertanács Titkárságán 1949-1980 között keletkezett, szintén nagy forrásértékű iratok a XIX-A-2 jelzetet viselik. Ezeket a szervezeteket azért tartottuk fontosnak felsorolni, mert a témánkat érintő ügyekkel is bármikor és bármelyik szervezet foglalkozhatott, ha ezek valamiért központi kérdéssé váltak. Az iratokhoz részletes jegyzékek készültek, ezek jelentős mértékben megkönnyítik a kutatást. Az országgyűlések iratanyaga mellett gyakran nem az eredeti irategyüttesben, hanem abból kiemelve találhatóak a jelentősebb ügyek iratai. Az N 105 törzsszám alatt őrzik az 1790/91. évi országgyűlés által szervezett bizottságok iratait, köztük a polgári és büntetőtörvénykönyv elkészítésére szervezett bizottság iratait is. Lényegében érdemes átnézni mind a 17 csomónyi iratot, mert nem tárgykörönként kerültek csomózásra az iratok, hanem pl. tervezetek, vélemények, kimutatások, tárgyalási iratok, javaslatok stb. szerint, vagyis majd minden fasciculusban, illetve csomóban találunk témánkra vonatkozó iratanyagot. Ugyancsak külön őrzés alatt találjuk az 1828-1830. években működött Deputatio systematicorum operatorum (rendszeresen működő bizottság) iratait is. A jogi albizottság iratait az N 101, Lfasciculusában (12. csomó) találjuk. Az 1840. évi országgyűlés által felállított választmány (bizottság) 1840-1844. között keletkezett iratai nem az 1843-1844. évi országgyűlés iratai között találhatóak, hanem külön gyűjteményt képeznek. így a mindössze 1 csomónyi irat az N 95 törzsszám alatt található. Csekély terjedelme ellenére is fontos kérdésekről szólnak az iratok: a jegyzőkönyvek mellett itt őrzik a büntetőtörvénykönyv tervezetét (a bűntettekről és büntetésekről, a büntetőeljárásról, a börtönrendszerről). A szabadságharc bukása, 1849 után, az abszolutizmus-kor iratait a D szekcióban őrzik. Az elnyomás időszakában az Osztrák Birodalomra érvényes törvények alapján szervezték a közigazgatást. Teljes mértékű volt a központosított irányítás, és a börtönügy kérdése — törvényi szabályozás szintjén — fel sem merült. Magyarországon is alkalmazták az Ausztriában 1803 óta már érvényben volt Strafgesetz előírásait, amely a szabadságvesztésre helyezte a fő hangsúlyt. Ennek használata során derült ki, hogy kevés és iszonyúan rossz állapotúak a vármegyei börtönök. Ezt felismerve már 1850-ben felmérették a megyében található börtönök, tömlöcök, fogdák állapotát, és kötelezték azok rendbe hozására a megyei biztosokat, sőt újak építésére is sor került. Az abszolutizmus magyarországi szervezetei közül közismert Haynau és Bach hivatalainak tevékenysége, de az már kevésbé ismert, hogy a Magyar Országos Levéltárban elsősorban