Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
156 Forrásközlések 9. Zsigmond, szül[elett] 1853. június 12[-én,] Bencédben, f 1942. I. 10. ufgyan] ott, felesége Benczédi Judit 10. Domokos, tanár, író, lapszerkesztő, szül. Bencéden, 1880. aug[usztus] 4., kerfesztelték] Székelyt-]Sz[en]tmihályon, felesége Szénásy Ilona ll.[l] Zsigmond, szfületett] Tordán, 1909. június 7. [11.2] Domokos, sz[ületett] Désen, 1919. júl[ius] 22. 11 nemzedék 33 éves emberöltővel számítva = 363 év. 1: sz[ületett] 1580 körül 1580 11: él 1943 " 363 1943 Veress Judit szegedi felsőiskolai tanulmányainak végén íródott az a levél, amelynek középpontjában Bethlen Miklós és Teleki Mihály személye, illetőleg konfliktusuk szakirodalmi feldolgozottságának kérdése, valamint nevezettek és az egykor történtek levéltárakban lappangó forrásainak (levelezés) kutatásmetodikai iránymutatása áll. A levél bizalmas „Kedves Húgom!" megszólítása nem pusztán az idős ember udvariaskodása egy tanárjelölt irányában, vagy szakmai-lelki rokonság vállalásának esete (amilyen pl. bizonyos idő eltelte után a Balogh Jolánnal 35 folytatott tudományos levelezésében megjelent). Valóságos rokoni kapcsolatot jelez. Minthogy Veress Judit Kelemen Lajos anyai ági rokonságának körébe tartozott. Édesanyja egyik — családostól Tordán megtelepedett — testvérhúgának unokája volt. Ha tordai nénjénél nem is volt gyakori vendég Kelemen Lajos, a rokonságot azért tartották, ápolták. Különösen, ha néhanapján az Erdélyi Múzeum Egyesület részéről vagy egyházi ügyekben, a lelkiismereti szabadság szimbólumává lett városban köri felügyelőgondnoki minőségében, illetve az egyházi fő- és képviselő tanács tagjaként megfordult. Szívesen időzött ilyenkor Veress Sándorné, Csomoss Annánál. Bizonyára édesanyját idézte fel benne a családi viszonyokat alaposan ismerő, a felmenőket és leszármazottakat egyaránt számon tartó, „kibeszélő", eszes, agilis asszony. Talán még jófajta paszulyleves, pecsenye és vargabéles terítékre kerülése is színezte alkalmi vizitációit. Veress Judittal azonban alig, egy-kétszer ha találkozhatott, és ezekre sem emlékezett igazán már. Kitörlődött memóriájából (a gyermek-ifjú rokon) arca, amint arra 34 Veress Judit (Tövis, 1922-Budapest, 1976. szept. 20.) tanár, főiskolai docens (1953-tól, illetve 1962-töl), tanár (1969-től). A Pedagógiai Szemle szerkesztője (1963-1972). Az MTA Pedagógiai Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa (1972-től haláláig). Mások mellett a történelemtanítás módszertanával foglalkozott. 35 Balogh Jolán (Budapest, 1900. aug. 2.-Budapest, 1988. okt. 12.) művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum tudományos (fö)munkatársa, osztályvezetője. Erdély művészetének (különösen reneszánsz időszakának) szakértője. Kelemen Lajos pártfogoltja.