Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
146 Forrásközlések nap elszállíttattam, megmenekült — míg a nagyobb rész kevés kivétellel teljesen használhatatlanná pusztult. Közel ehhez az eseményhez Paclisan Zenovie 9 balázsfalvi teológiai tanár kutatni jött az Erd[délyi] Múzeum Levéltárába. Mivel tudtam, hogy neki valamilyen megbízása van a levéltárakra: jelentettem a kolozsvári levéltár gyalázatos megtépászását. Ő megvetőleg nyilatkozott Deac levéltárosról — aki szerinte egy liter borért képes lenne az egész levéltárat is eladni — s szigorú megtorlást igért. A kártevőknek azonban semmi bajuk se lett, s helyükön maradtak. * Az Állami Levéltár fölállításakor történt az a botrányos miniszteri intézkedés, hogy az erdélyi vármegyék rendeletet kaptak anyaguknak az Állami Levéltárba való beküldésére, akkor, midőn összesen 2 kis terjedelmű szoba állott az elraktározásra a Levéltár rendelkezésére. Szerencsére a felhívott vármegyék nem küldöttek be anyagukat, mert beküldés esetén egyetlen egy megyei levéltár anyaga se fért volna el az Állami Levéltárban, nem hogy az összes elfért volna. így eleinte a Levéltár mindössze Kolozsvár szabad kir[ályi] város Ó-levéltárának azt a részét foglalta magába, mely előbb a Városháza nyugati szárnyának emeletén egyetlen szobában állott. Ebben állottak a középkori pergamen oklevelek, az önálló erdélyi fejedelemség korának aktái, s a városi számadás- és jegyzőkönyvek, s a különböző polgárösszeírások. Ezekkel az Állami Levéltár nagyobb szobája meg is telt. Azonban csakhamar még kétféle új anyaggal gyarapodott a szűk helyre összezsúfolt Levéltár. Alsó-Fehér megye levéltárából behozták a b[á]r[ó] Kemény család csombordi levéltári anyagát, s a Nagyenyedi Szántó és a [Dobay] család levelesládáit. Az előbbit néhai b[á]r[ó] Kemény Kálmán 10 , a magyar Főrendiház volt elnöke, AlsóFehér megyei főispán korában hozatta be, csombordi birtokáról Nagyenyedre, hogy AlsóFehér megye tervezett — de el nem készült — monográfiájához a feldolgozók könnyebben hozzájuthassanak az anyaghoz. A középkori anyagot e levéltárból még 1907-ben közölte dr. Magyary [Károly] 1 vármegyei főorvos, lelkiismeretes, részletes regesztákban, a Történelmi Tárban. Az anyagból egy kötetre valót még jóval előbb közölt a Magy[ar] Tört[ténelmi] Tár egyik régi évfolyama is. A két családi levelesláda kisebb jelentőségű birtok- és családtörténeti anyagot tartalmazott. Ezekből a Kemény-levéltár több kötetbe kötött anyagát az Állami Levéltár regestráltatta is. Ehhez az anyaghoz nemsokára új gyarapodásul hozzájárult a Zalathnai Kincstári Bányalevéltár is, az 1690-es évektől kezdődött anyagával. 9 Paclisanu, Zenovie (Pacliseanu, Zeno). Bécsben teológiát végzett, Balázsfalván könyvtáros, történész, a román akadémia levelező tagja. 1918-tól a gyulafehérvári Nemzeti Nagygyűlés vezérkarához tartozott. Főtisztviselőként a román királyság kisebbségi politikájának egyik gyakorlati megvalósítója. 1920. április l-jétől vezetője az Erdélyi Állami Levéltári Igazgatóságnak (Directiuni Archivelor Statului din Transilvania). Mint kultuszminisztériumi vezérigazgató az Erdélyi Múzeum Egyesület státusával kapcsolatos tárgyalásokat vezette 1926ban. O irányította annak az igazgatóságnak a munkáját, amely a kisebbségi egyházakkal foglalkozott. A mindenkori kisebbségi havatal vezetője. Kidolgozója volt az 1938. évi Kisebbségi Statútumnak. 10 Kemény Kálmán, br. (Kolozsvár, 1838. jún. 7.-Kolozsvár, 1918): politikus, országgyűlési képviselő (1872től), Alsó-Fehér vm. főispánja (1885-1895). A főrendiház örökös tagja, több cikluson át alelnöke. Lemondott 1911-ben. Az erdélyi református egyház (fo)gondnoka (1896). 11 MAGYARY KÁROLY: Regesták Alsófehér vármegye levéltárából (1291-1605). Történelmi Tár, 1907. 9-120.
