Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tringli István: Jagelló-kori levelesítő jegyzék Zalából / 3–31. o.

TRINGLI ISTVÁN JAGELLÓ-KORI LEVELESÍTŐ JEGYZÉK ZALÁBÓL PROSCRIPTION LIST FROM COUNTY ZALA FROM THE AGE OF THE JAGIELLOS: The law of 1486 abolished an institution which has been functioning for centuries on the basis of common law: the generalis congregatio. These juridical meetings in the countryside had a double function. On the one hand they administered justice in the usual court cases, on the other hand criminals were named, summoned, and proscribed on these occasions. After 1486, such assemblies could be convened only with the latter aim. A list proscribing criminals at such an assembly survived from County Zala from 1512. There were five substantial innovations connected with this meeting. Its leader was not a baron, but a man of law from the court. He made the decisions not alone, but together with the two subprefects (yicecomes) of the county, and the four district administrators {iudex nobilium). On the former assemblies, there were only 12 jurors to name the criminals, while in this case there were 56. This assembly was convened, in accordance with the law of 1486, at the request of the nobles of the county. The punishments imposed upon the condemned could be executed only by the authorities of the county. Középkori okleveleink között különleges és ritkán fennmaradt típust képviselnek a levelesítő jegyzékek. Levelesítésre, latinul proscription és közgyűlésre ugyan sok adatunk van, azonban az eljárás legfontosabb forrása, maga a jegyzék, csak az általunk ismert közgyűlések töredékéről maradt fenn. Példaképpen említsük meg Pest és Pilis megyét, melyek számára mindig közösen rendeztek congregatio generalist és a 24 (talán csak 23) közgyűlésről számos oklevél tudósít, némelyikről több tucat is, de proscribáló lista egy sem maradt ránk.

1 Ezt könnyedén indokolhatnánk azzal, hogy Pest megye középkori forrásadottságai rosszak, elgondolkoztató azonban az, hogy a forrásszegénységre nem panaszkodható Zala megye esetében is csak három jegyzéket ismerünk. Az itt közölt oklevél sok tekintetben különleges, eddigi ismereteink szerint országosan is egyedi darab. Levelesítő jegyzéknek két oklevéltípust hívunk. Az egyik az aregistrum, amelyet a megye alispánjai, szolgabírái és a közgyűlés esküdtei állítottak össze a közismert bűnözőkről. A jegyzék összeállítására általában mindjárt a közgyűlés elején sor került, ezután átnyújtották a közgyűlés vezetőjének, aki a végleges ítéletet meghozta, azaz a neki átnyújtott iratot szabályos ítéletlevélbe foglalta, ez az ítéletlevél a levelesítő jegyzékek második típusa. Oklevél- vagy irattani szempontból a registrumoX elöoklevélnek vagy előiratnak nevezzük.

3 A zalai 1512. évi közgyűlésről egy ítéletlevél „oklevélkeretébe" foglalt proscribáló jegyzék maradt ránk. A közgyűlések utolsó korszaka Hunyadi Mátyás 1486. évi nagy törvénykönyve fontos lépés volt az újkori magyar állam létrehozása felé. Mint a legtöbb törvény, ez is két kívánalomnak próbált megfelelni. Először is egy ideológiailag megalapozott, hosszú távú programot akart megvalósí1 TRINGLI ISTVÁN: Pest megye története 1101-1526. Pest megye története. I. köt. megjelenés alatt. 2 Az itt közreadott forráson kívül 1357-böl és 1408-ból maradt ránk jegyzék. Zala 1357. és 1408. 3 A 15. századi magyar okleveles gyakorlat valahol félúton áll az oklevél és az aktakorszak közt, ezért alkalmaztam az irattanból kölcsönzött előirat (Vorschrift) kifejezést. Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1-2. szám. 3-31.