Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

124 Közlemények 1564 elején Velencében találkozunk Gromoval, az éppen állás nélkül lévő zsoldoskapitánnyal, akit itt ér János Zsigmond felszólítása, hogy „életének biztonsága és egyéb tisztes céljai elérésére kétszáz olasz gyalogost és száz lovas zsoldost fogadjon és ő Gromo legyen a parancsnokuk".

142 1564. május l-jén érkezett Gyulafehérvárra, de még ebben az évben a fejedelem utasítására Velencébe tért vissza, hogy a János Zsigmonddal megkötött szerződésnek érvényt szerezzen. Sajnos, a testőrség működéséről nem tudunk, azonban szinte bizonyos, hogy nem tagolódott be a fejedelmi udvari hadszervezetbe. Gromonak is inkább a diplomáciai, valamint Várad építésében játszott feltételezett fundátori tevékenysége ismert. Utoljára 1567 júliusában találkozhatunk a nevével.

143 Az őrző feladat talán még hangsúlyosabbá válik hadjáratok alkalmával. Az 1580. évi orosz hadjáratban az udvari lovasság minden hadmozdulatban Báthory István mellett volt, sőt a hadjárat kezdetén a felvonulási rendjük is eltért a többi csapatrészétől. Az uralkodót kísérve, más útvonalon, más időpontban közelítették meg a gyülekezőhelyet.

144 Ugyanezt a feladatot teljesítették az udvari gyalogok Báthory Zsigmond mellett 1595. október 28-án, mikor a gyurgyevói csatatér felé vonulva a fejedelem azt az utasítást adta, hogy csaknem az összes gyalogság, néhány száz testőrkatona kivételével, akiket személye védelmére tartott vissza, támadjon az el, , 145 lensegre. Báthory István és Báthory Zsigmond uralkodása idején a fejedelmi székhely, Gyulafehérvár kapuinak őrzését 600 gyalogostestőr biztosította.

I46 A testőrző tevékenység nem korlátozódott a fejedelem személyére, így a fejedelemség fontos megbízatással, illetve értékes küldeménnyel utazó tisztségviselőinek is kijárt a fegyveres kíséret. Külhoni követek fogadása alkalmával jelenlétük emelte az esemény fényét, személyes védelmül szolgált, és segítette a fejedelmi udvar vendégeinek eligazodását az idegen városban. Attilio Amalteo erdélyi nuncius 1592. július 2-án kelt, VIII. Kelemen pápához küldött jelentésében megemlékezett a fejedelem körülbelül 500 fős testőrgyalogságáról, akik mindannyian kék ruhába voltak öltözve, és a nunciust Gyulafehérvár kapuitól a szállására kísérték. Az udvari gyalogok — egyelőre nem bizonyítható rendszerességgel — mai szóval 142 KÁRPÁTHY, 97. Kárpáthy szerint az idegen zsoldosok Erdélybe hívását több szempont is indokolhatta. Az egyik szempont az idegen nemzetiségű, személyi védelmet ellátó zsoldos testőrség szervezésének humanista szokása, a másik a fejedelem orvosának, az itáliai származású Blandratának a befolyása volt. Uo. 143 KÁRPÁTHY, 99.. 119. 144 SZÁDECZKY, 1931. I., 10.,. 18. ., meridiem peditatumfere omnem et Siculorum cohortes centuriis tantum aliquot praetorianorum, quis ad corporis custodiam retinendus dtixit, exceptis, in hősies praelio lacessendos et transitu prohibendos irrumperejussit". ISTVÁNFFY, 415. „ Peditatui praetoriano. qui ab habitu caerulati appellantur. sexcentique in aula Principali ad obeunda aulae minisleria noctes diesque excubant, praeerant Michael Vadas, et Joannes Sasa". SzAMOSKÖZY 1.136—137. „Praetoriani pedites qui lecd ex robore militae sexcenti assidue in aula Vajvodae ad urbisque portás per vices excubare soliti erant". BETHLEN III. 241-242. 14 Váradi Lukács, a „fejedelem secretariusa" 1595. ápr. 28-án „szolgákkal, kék darabontokkal ment Tasnád felé, a hópénzzel a Magyarországon toborzott zsoldosok elé". KOMÁROMY, 1901. 117. „Neli'entrar de Ha cittá, öltre il poplo, ch'era concorso, vi eran circa cinquecento janii della quardia di Sua Allezza, tutti vestiti di color turchino, et cosi fui accompagnato fmo al mio allogiamento". VERESS, 1909.21.