Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században 109 kat ellátók közül kevesen, mindössze ketten maradnak az udvari lovasság kötelékében: Kornis Gáspár és Sennyei Pongrác. Feltűnnek viszont olyan személyek — Király Albert, Székely Mózes, a későbbi fejedelem,

56 Havaselvi Balázs — akik már Báthory István udvari lovasságának is tagjai voltak 1579-ben. Az új vezetés tagjai is jelentős emberek, Jósika István, Apafi Miklós, Csáky István, Sibrik Gáspár, aki 1594-ben az udvari lovasság főkapitánya volt. A tanácsúri tisztet többen is elérik az udvari lovasság vezetői közül, mind az 1586., mind az 1596. évet tekintve. 1586-ban már tanácsurak: Bánffy Farkas, Kendy Ferenc, Gálffy János, az 1596. évi vezetők között Jósika István már kancellárként, Apafi Miklós tanácsúrként szerepel. Kifejezetten katonai tisztségűek Király Albert, Geszti Ferenc. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok szerint válogatódtak ki az udvari lovasság vezetői, a következőket mondhatjuk: az állandó udvari személyzet által kiállított lovasság esetében egyértelműen a tisztség volt az, ami az udvari lovassághoz kapcsolta az egyént, sőt valószínűleg a felfogadandó lovasok számát is meghatározta. Sem az 1586. évi, sem az 1596. évi jegyzék nem tüntet fel vezető tisztségeket (1586-ban a dobosokat és a trombitást, 1596-ban rajtuk kívül még két zászlótartót mindössze), jóllehet, az udvari főkapitány és az udvari alkapitány tisztsége már jó ideje ismert és forrásaink szerint viszonylag folyamatosan betöltött tisztség is volt.

58 így mi is kénytelenek vagyunk beérni azzal a — Merényi Lajos által az 1596. évi lajstromra vonatkoztatott — állítással, mely szerint a lajstromokból a testőrlovasság fő- és altisztjeit ismerjük meg. A kevésbé ismert személyek közül jóval többen őrzik meg helyüket; tíz esztendő múltán is mintegy negyedszáz azonos nevű személyt fedeztünk fel a lajstromokban. Az összlétszámhoz képest nem túl nagy érték (25 fő) az udvari lovasság derékhadából került ki. Mindkét esetben az átlaghoz közel álló számú (1586-ban 2-6, 1596-ban 6-8) lovast fogadnak fel. Néhányuk tisztségét — lovászmester, főasztalnok — ismerjük. A nagyaország fögenerálisa, 1593-1601: tanácsúr. TRÓCSÁNYI 34. Gyulai Pál: Kincstartó 1587-től. TRÓCSÁNYI, 321. Kendy Ferenc: 1575-1594: tanácsúr, küküllő megyei főispán. TRÓCSÁNYI, 28. 56 1600-1601: tanácsúr, udvarhelyszéki főkapitány, fökirálybíró, 1600. jan., ápr.: generális. TRÓCSÁNYI, 35. 57 Jósika István: 1585: kancelláriai titkár, 1594-1598: kancellár, 1597: az ország generálisa. TRÓCSÁNYI, 28. Apafi Miklós: 15847-1597: tanácsúr, viseli a Küküllő megyei főispáni tisztet is. TRÓCSÁNYI, 23. Sibrik Gáspár: 1593-1599: Udvari főkapitány. SUNKÓ, 200-201. Vö. SUNKÓ archontológiai összeállításával. Felmerül a kérdés, hogy tekinthetö-e acapitaneuspixidariorum, illetve a Capitaneus peditum pixidariorum illustrissimi principis tisztség a „fejedelem testőrgyalogságának kapitánya" terminológiai megfelelőjének? Válaszképpen a 17. század eleji — forrásokban jóval gazdagabb — időszak egyik ismert testörkapitányának, Szepesi Nagy Gergelynek (TRÓCSÁNYI, 34.) tisztségére vonatkozó adatok közül a kérdés szempontjából jellemzőek sorolhatók fel: 1608. júl. 26.-.Capitaneus peditum praetorianorum Illustrissimi domini principis (F 2 II. 181.). 1608. dec. 2.: Capitaneus peditum praetorianorum coerulatorum illustrissimi domini Gabrielis Batory, principis Transsylvaniáé (F 2 II. 209.). 1613. júl. 21.: peditum pixidariorum aulicorum Capitaneus (F 2 III. 126.). 1616. ápr. 26.: supremus capitaneus peditum praetorianorum (F 2 IV. 236.). 1617. nov. 15.: capitaneus peditum pixidariorum domini principis (F 2 IV. 26.) Az utolsó, Szepesi Nagy Gergely végrendeletéből való meghatározás megegyezik Sasa János tisztségének 1581-1585 közötti megnevezéseivel. 59

MERÉNYI, 108. Aykay Péter 1586-ban lovászmester, 1596-ban tisztsége nincs feltüntetve. Ellenkező eset Hanway Györgyé, róla 1586-ban nem tudjuk, volt-e tisztsége, míg 1596-ban a fejedelmi udvar egyik föasztalnoka, az állandó udvari személyzet tagja. Ravazdy János hasonlóképpen kerül a fejedelmi asztal étekfogói közé. Változatlan