Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

108 Közlemények A fentiek alapján úgy véljük, az első lista az udvari lovasság teljes létszámáról, az annak fizetendő hópénzről intézkedik, míg a második az állandóan az udvarban lévő lovasok számát szabja meg. Ezt erősíti meg a két lista névanyagának összehasonlítása is. A második lista a távollévők neveivel együtt 82 nevet tartalmaz, ebből 72 szerepel az első listán is. A döntő különbség az egy fő által felfogadott lovasok számában van. Az 1596. január 19-i keltezésű, eredetileg latin nyelvű lista („Regestum Equitum aulicorum pro XIX. januarii. Anno 1596.") szerkezete a már ismert formát mutatja: a név feltüntetése után a lovasok száma, végül a forintösszeg következik. Eltérést jelent azonban, hogy jelzi: az összeg a személyt „személye fizetésén kívül" vagy „személye fizetésével együtt" illeti meg.

53 A lajstrom itt is kétféle szerkezetet mutat. Az elsőnél 170en fogadnak fel 2067 lovast, ami 12-es átlagot jelent. Még jobban megvilágítja a változás mértékét: 7-en 100-100 lovasra kapnak fizetést, 13-an vannak a 20-80 közti lovassal bírók, míg 24-en a fejenkénti 6-6 lovast, 22-én a 4-4-et fogadók. Az udvari lovasság összlétszáma mellett megnőtt tehát az egy főre jutó nagy létszámmal regisztráltak száma is. Az udvari lovasság 2067 lovasra 7751,9 forint fizetést kapott. Némiképp eltér az eddigiektől az állandó udvari lovasság fizetési lajstroma. Beosztása ugyanis a személyeknek a fejedelmi udvarban betöltött tiszte szerint készült. A sorrend (lovászmester, pohárnok, főasztalnokok, asztalnokok, a fejedelmi asztal étekfogói, főbb étekfogók, vice pohárnok, futárok, asztalnokok és apródok szolgái) nagyjából az egy főre jutó lovasok számának megfelelő képet mutatja, a fenti sorrendben elöl állók rendelkeznek a legtöbb lovassal, a következők kevesebbel, és így tovább. Az udvari tisztségviselők közül 37-en fogadnak fel 212 lovast. Az átlag tehát 6 alatt van. Az egy személy által felfogadott legnagyobb létszám 16, ennyit csak a pohárnok bír, jellemzőbb a fejenkénti 6-6 lovas, (11-en) és az 5-5 lovas (12-en) felfogadása. Nemcsak az állandóan az udvarban tartózkodó lovasok száma kisebb az összlétszámnál, annak alig több mint 10%-a, hanem az egy főre jutó lovasoké is. A személyi összetételt vizsgálva megfigyelhető, hogy az udvari lovasság 1586. évi állományából többen magas méltóságot viselnek.

54 Jellemző a katonai tisztségviselők viszonylag nagy száma, ilyen személy volt Geszti Ferenc, Malomfalvi Brinyi László, Kornis Gáspár, Bánffy Farkas, Bethlen Farkas, a másik csoport a kifejezetten az udvarhoz, a fejedelem személyéhez is kapcsolódó méltóságok, így Gálffy János, illetve Sennyei Pongrác, aki 1586 után udvarmesteri címet viselt, végül említendők az igazgatási feladatok ellátói: Gyulai Pál, Kendy Ferenc.

55 1596-ra a tíz évvel azelőtt fontos hivatalo53 MERÉNYI, 1894. 106-113. A nevek azonosításánál — lehetőség szerint — igyekeztünk a félrevezető elemeket kiszűrni, ezért a gyakran előforduló neveknél, ha az illető személynek a tisztsége vagy más rá vonatkozó forrás a kérdést nem tisztázta, egyszerű névazonosságként vettük figyelembe a név variációkat. Geszti Ferenc: 1583. ápr. 25-én már udvari főkapitány, 1594-95-ben az erdélyi hadak főparancsnoka („az ország generálisa") LR I. 25., TRÓCSÁNYI, 337. Malomfalvi Brinyi László: 1583-1588: udvari alkapitány. SUNKÓ, 201. Komis Gáspár: 1595-1601: tanácsúr, 1575: máramarosi alispán, 159?- : Huszt főkapitánya, 1599: fögenerális. TRÓCSÁNYI, 3. Bánffy Farkas: 1566-1589: tanácsúr, 1583: Udvarhely vár kapitánya. TRÖCSÁNYI, 23. Bethlen Farkas: 1614-1618: tanácsúr, 1607-1609: szamosújvári főkapitány. 1614-1618: udvari lovasság főkapitánya. TRÓCSÁNYI, 24. Gálffy János: 1567-1569: a nagyobb kancellária írnoka, 1576-1581: Aranyosszék királybírája, 1578-1581: kincstartó, 1583: főudvarmester, Báthory Zsigmond neveltetésének főfelügyelője. 1578-1593: tanácsúr. TRÓCSÁNYI, 27. Sennyei Pongrác: 1585: portai ügyvivő, 1593-1598?: főudvarmester, 1597: háromszéki comes, küküllei főispán, 1598: várhegyi kapitány, 1607: az