Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

106 Közlemények ségként adódik, hogy lengyel mintára hozták létre az alakulatot, közvetlenül Izabella és János Zsigmond Erdélybe történt visszatérése után. Zsigmond Ágost lengyel király ugyanis éppen 1557 körül írt elő gyalogsága számára kék színű ruházatot. 2. Az udvari lovasság szervezete Az udvari lovasságra vonatkozó 16. századi források száma is csekélynek mondható, mindazonáltal viszonylag kedvező időbeli megoszlásuk lehetővé teszi bizonyos alapvető összefüggések feltárását. Az udvari gyalogság szervezetének ismertetésekor már említett források (az 1557. november 21-i tábori országgyűlés és az 1562. október 26-i jelentés) alapján az udvari lovasság szervezetének néhány meghatározó eleme — az uralkodó udvarában és szükség esetén a háborúkban teljesített szolgálat, 1000 fős létszámuk — már ismeretes számunkra. Báthory István 1583. március 6-án kiadott utasításában, amelyben megállapítja Erdély igazgatásának formáját, valamint Ghiczy János számára 1585. május l-jén kiadott kormányzói kinevezésében az erdélyi udvar szervezetéről azonosképpen rendelkezik. „Az udvarban hatszáz lovagnak, kiknek kiváltképpen jóságos cselekedetek és érdemek tekintetes lészen, hó szám szerént fizetések legyen; aztis pedig csak azoknak, kik szüntelen a fejedelem udvarában szolgálnak, fizessék.' Ezek az elvek tükröződnek az udvari lovasság lajstromainak szerkezetében is. Az 1579-ben keletkezett, Báthory István udvari lovasságára vonatkozó fizetési jegyzék szerint összesen 47 személy fogadott fel 304 lovast, a legtöbbet, 32-t maga Bekes Gáspár, hatan fogadtak fel 10-25 fő között. Az udvari lovasság létszáma, belső arányaia következő másfél esztendőben sem változtak jelentősen, 54-en tartottak 348 lovast,

44 és ez az állapot vélhetőleg később is fennállt, bár 1581 márciusából már csak az összlétszámot (324) és a lovat tartó vezetők számát (37) ismerjük.

45 A lovasok fizetése mindvégig hat forint, ami a Magyarországon és Erdélyben szokásos 3 forintnak éppen kétszerese volt. A Bekes Gáspár, majd annak halála

46 után öccse, Bekes Gábor vezetése alatt lévő lovasság megnevezése meglehetős változatosságot mutat. 1579-ben „magyar lovasok" 41 B. SZABÓ-SOMOGYI, 42. EOE III. 175-176. Míg 1585-ben: „ín Aula Principis sexcentis spectatae virtutis et meritorum equitibus menstrua slipendia solvi jaciat, idque iis tantum. qui assidue in Aula operám Principi navare non recusant... " JAKAB, 1876. 9. „Solutio equitum Hungarorum Lublini. Anno Domini 1579 die 12 mensis Februárit." Eredeti szerkezetéről csak azt tudjuk, hogy táblázatos formában mutatta — a kiadó Veress Endre által a kiadás nehézségei miatt új formába öntött — adatokat. Elsőként a „pótlásként" (in subsidium) a lovasság vezetőinek kiutalt összeg, majd a személy neve, végül az általa felfogadott lovasok számakövetkezik (Pl. „jl. 400 Magniftco dominó Gasparo Bekes ad equos 32 jl. 192. ") VERESS, 1918. 81-82. Jellemző lovasszámok: kilencen bírtak 3-3, 14-en 4-4 lóval fejenként. „Equitum solutio a 26.die Octobris in mensem Novembris circa discesssum A/'

1 Regiae ex Vilna in Grodnamfacta. " VERESS, 1918.105-106. 45 VERESS, 1918.146. 46 1579. nov. 7-én. VERESS, 1897. 287.