Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások a késő középkori Pozsonyban és Sopronban / 77–98. o.

Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások Pozsonyban és Sopronban 95 Ezekből a számadatokból az következik, hogy városi környezetben a termékenység még a népesség szintentartásához sem volt elegendő. Drasztikusabban fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy „a város felfalta lakóit". A kérdés teljes körű vizsgálata nagyon meszsze vezetne: a régészeti adatok bevonásával, a feltárt temetkezések életkori összetételének elemzésével, sőt a városi lakáskörülmények és higiéniai viszonyok vizsgálatával kézzelfoghatóan is alá tudjuk támasztani a végrendeletekből kibontakozó kritikus képet.

80 A városok tehát állandó bevándorlásra voltak utalva, hogy megelőzzék a népesség drasztikus csökkenését. A helyi közigazgatás bevándorlást ösztönző politikájától támogatva évről évre a falusi és mezővárosi lakosság nagy tömegei érkeztek a városba, hogy ott új életet kezdjenek, új társadalmi kapcsolatokat alakítsanak ki, új házasságokat kössenek, amelyek megváltoztatták helyüket a rokonság hálózatában is. Az újonnan érkezettek hamarosan a városi közösség demográfiai normáihoz is alkalmazkodni kezdtek. Az 1970-80-as évek számos úttörő jellegű tanulmánya után

81 ma már történészek és néprajzosok is általánosan elfogadják azt az állítást, hogy a középkori Nyugat-Európa városaiban és falvaiban az egyszerű (nukleáris) családmodell volt a legelterjedtebb. Kevésbé eldöntött kérdés, hogy ez a megállapítás mennyiben érvényes Kelet-Közép-Európára. Milyen mértékben követték itt a keleti demográfiai sajátosságokat: a korai első házasságkötést és ezzel együtt a több generáció együttélését megvalósító nagycsalád modelljét vagy a nyugati rendszert, amelyben a késői házasodás alacsony gyermekszámmal és az önállóan élő nukleáris család modelljének túlsúlyával kapcsolódott össze?

82 A fenti adatok alapján csak részben tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre. A legnagyobb hiányosság, hogy nincs adatunk a házasodási életkorról, pedig a további különbségek is nagyrészt ezzel függenek össze. Amennyire a háztartásnagyságok alapján meg lehet ítélni, Kelet-Közép-Európa ebben a tekintetben is köztes területnek számított. A demarkációs vonalak azonban nem területi egységek között húzódtak, hanem a falvak és a városok társadalma között: az előbbi, úgy tűnik, közelebb állt a „keleti" modellhez (bár nem minden tekintetben felelt meg annak, például ami a különböző generációk együttélését illeti), míg az utóbbi inkább a „nyugati" fejlődési vonalat követte. Differenciáltabb képet kapnánk, ha több ismeretünk lenne a földesúri, illetve mezővárosokról, amelyek gazdasági és társadalmi tekintetben is átmenetet képeztek a falvak és városok között. A részletes öszszeírások hiánya elenleg nem teszi lehetővé az ilyesfajta összehasonlítást, ezért más forrásokból, például bírósági jegyzőkönyvekből, levelezésből, és nem utolsósorban a végrendeletekből kell majd a családnagyságra és családszerkezetre voinatkozó adatokat rendszeresen összegezni. A sok bizonytalan tényező ellenére világosnak látszik, hogy a kiterjesztett családtípusok csak a 18-19. század folyamán váltak jellemzővé Magyarországon, és akkor sem a történelmi hagyományok miatt, hanem gazdasági szükségből.

83 Vö. FEHRING, GÜNTER P.: Beitragsmöglichkeiten der Archáologie zu Fragen der Bevölkerungsentwicklung und ihren Voraussetzungen im Mittelalter. In: HERRMANN, B.-SPRANDEL, R.: Determinanten der Bevölkerungsentwicklung und ihren Voraussetzungen im Mittelalter. Acta Humaniora VCH, Weinheim, 1987. 73-90. 81 L. MlTTERAUER, M.-SIEDER, R.: i. m. bibliográfiáját 45-47. és 200-205. és Granasztói Gy. kutatástörténeti áttekintését: GRANASZTÓI, 1982. 609-615. 82 A nagyon sematikusan leírt regionális demográfiai modellekről bővebben:HAJNAL, JOHN: European Marriage Patterns in Perspective. Population in History. Ed.: D. V. GLASS-D. E. C. EVERSLEY. London, 1965. L. még: MITTERAUER, M.-SIEDER, R.: i. m. 37. 83 L. pl. MITTERAUER, M.-SIEDER, R.: i. m. 25-44., további hivatkozásokkal.