Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban : a pannonhalmi konvent hiteleshelyének 1387 és 1437 között készült kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban / 3–61. o.

6 Forrásközlések egyházi hiteleshely tanúsága mellett idéztethették meg az alperest." Pannonhalmán a 15. század elejétől fogva találkozunk néhány olyan esettel, amikor Győr megye alispánja a konvent tanúskodása mellett végeztet idézést, sőt tudomány vételt.

12 Nem volt ritka, hogy egy jogaiban sokat háborgatott személy vagy testület akár egész évre szóló általános végrehajtási parancsot szerzett, így nem kellett minden perfázisban újabb parancsot kieszközölnie, hanem közvetlenül a hiteleshely előtt számolhatott be panaszáról és kérhette az eljárást. A pannonhalmi hiteleshely előtt általában ilyen parancslevéllel jelent meg a bakonybéli monostor, a veszprémi püspök és káptalan, a pozsonyi káptalan és a csornai konvent.

13 -Miután tehát a megszerzett mandátumot bemutatták a hiteleshelynek, az felkeresett az oklevélben név szerint felsorolt királyi emberek közül egyet, aki a konvent hiteles tanújának jelenlétében köteles volt lefolytatni az eljárást, majd erről a konvent előtt megjelenve beszámolni. A konvent tanúbizonysága által kísért királyi emberek, akik az ügyben illetékes bíró személyében jártak el, általában a környékbeli nemesség soraiból kerültek ki. Különleges esetben előfordulhatott, hogy a királyi udvarból küldtek homo regiust, illetve arra is van példa, hogy a király nem rendelt ki királyi embert, hanem a fogott bírák ítéletének meghallgatását és tanúsítását csak a konventi emberre bízta. A 14. század közepétől egyes esetekben, általában köztudományvétel esetén az alperes és a felperes mellett is külön királyi embert és külön konventi tanút,

14 máskor viszont két különböző királyi parancslevél ugyanazon a napon történő végrehajtására — bár mindkettő a bakonybéli konvent érdekében rendelt el Veszprém megyében köztudományvételt — két királyi embert, de csak egy konventi tanút küldött ki a hiteleshely.

1 Amint a 16. század elejéről néhány eredetiben is fennmaradt parancslevél mutatja, a kiküldések alkalmával általában azok hátára vagy éppen a parancs melletti és alatti margókra, valószínűleg még a helyszínen szövegezték meg a gyakran már a később kibocsátandó relációval teljes egészében egyező szövegű fogalmazványt.

16 A monostorba visszatérve aztán ezt már csak le kellett tisztázni, illetve az eljárás felelősségének hárítására a parancslevelet vagy a bírói megkeresést (az egész évre szóló mandátum kivételével) szó szerint belemásolni a megfelelő bíróságnak szóló jelentésbe. A pannonhalmi hiteleshely kiküldöttei a legtöbbször birtokperben jártak el a királyi emberek kíséretében: igen gyakran tanúskodtak köztudományvételnél, iktatásnál, határjárásnál, birtok-visszafoglalásnál, eltiltásnál, idézésnél, de jelen voltak peregyezségnél, eskü letételénél és oklevél kikérésénél is." Fontosabb ügyek esetében (főleg köztudományvételeknél) több hiteleshellyel is elvégeztethette az illetékes bíróság az eljárást, ezért néhány esetben a pannonhalmi konvent mellett a győri vagy a veszprémi káptalan is jelen'' GÁBOR GYULA: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp.. 1908. 159-160. I: 27. és 28. sz. oklevelek (A következőkben esak számmal hivatkozott oklevelek az 1. számú függelék okleveleinek sorszámát jelentik.) 11 SZOVAK K.: i. m. 433 14 Uo. 435 11 20. és 21. sz. "' Pl.: 1522. augusztus 30.: Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár (= PBFL), Hiteleshelyí levéltár. 150. MOL, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (= DF) 274 250. Újlaki Lőrinc országbíró 1522. augusztus 22-én kelt megkeresőlevelének hátán a konvent feljegyzései, illetve a jelentésének fogalmazata olvasható. 17 SZOVÁK K : i. m. 433.