Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Rácz György: Engel Pál: A temesvári és moldvai szandzsák törökkori települései (1554–1579). – A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban / 257–263. o.
260 Irodalom hogy az utóbbi is felhasználja és nagymértékben támaszkodik a 16. századi török adóöszszeírásokra. Mivel pedig ezek a magyar közigazgatási rendszer helyett saját kerületekre és szandzsákokra osztották föl a meghódított területeket, adóösszeírásaik is szétfeszítik a hagyományosan megyeközpontú magyar történeti földrajz szemléleti kereteit. „Minden olyan egykor volt vagy ma is létező település, lakott hely neve szerepel a kötetben, amely a középkor során a Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös, a Tisza a Maros és a Zarándi hegység közötti területen feküdt és okleveles adatok bizonyítják meglétét." — olvashatjuk a Bevezetőben. Ugyanitt olvashatunk a kötet létrejöttének előzményeiről, arról, hogy az 1960-as években fellendült a helytörténeti kutatás, „amelynek nyomán számos tanulmány és monográfia mellett forrásközlő kötetek is megjelentek. Nagy számuk miatt tételes felsorolásuktól eltekintünk. Adataik az irodalomjegyzékben szerepelnek" (6.). Ezek a helytörténeti munkák és a régészet eredményei késztették arra e kötet munkatársait, hogy az új kutatási eredményeket felhasználva és ezzel lényegesen meghaladva a régebbi feldolgozásokat, bemutassák a régió településeinek történetét. A recenzens kicsit tömörnek tartja az előzmények fönti összefoglalását, mert nem említi azt a könyvet, amely nélkül a lexikon nem készülhetett volna el: a régió településtörténetének monográfiáját. A lexikon tulajdonképpeni előzménye Blazovich László kandidátusi disszertációja, amely a fönt körülhatárolt terület középkori településrendjével foglalkozik. 1985-ben éppen ezzel a kötettel indult útjára az új, Dél-Alföldi Évszázadok című sorozat. Mivel a magyarországi történeti földrajzi irodalomban addig tematikai értelemben a vezető szerepet a megyei keretekben készült munkák játszották (ilyen Csánki Dezső, Györffy György történeti földrajza, a Mályusz Elemér által útnak indított településtörténeti monográfiák stb.), Blazovich dolgozatának regionális tematikája határozottan szétfeszítette e kereteket. A sorozatot „Beköszöntőjével" útjára bocsátó Kristó Gyula a dél-alföldi tájegységet vizsgáló regionális történetírás létjogosultságát igyekezett bizonyítani. Az akkori monográfiában településtörténeti szempontból szóba került helységek — amelyek a dolgozat Függelékében betűrendben is megtalálhatók legfontosabb adataikkal — adják tehát mostani kötetünk gerincét. Blazovich 1985-ben megjelent monográfiájához és a mostani lexikonhoz egyaránt készült térképmelléklet (mindkettő, sőt Engel Pál kötetének melléklete is egyaránt Kratochwill Mátyás kitűnő munkája), a kettő Összevetéséből látható: mennyiben gyarapodtak ismereteink a tíz évvel ezelőttihez képest. (A térképek mindkét esetben bővebbek, mint a könyvekben szereplő helységek.) Anélkül, hogy a két helységnévtárat helynevenként összehasonlítanánk, csak néhány utalás a különbségekre. Míg a feldolgozás Függelékében 568 helység adatai találhatók, a lexikonban mintegy 580 települést dolgoztak fel. A különbség persze nemcsak a számokban fejeződik ki. A gyarapodást főként az okozta, hogy a lexikonba bekerült több, pontosan nem lokalizálható, elpusztult település is, pl. Ácsa (Csongrád m.), Pornád (Csanád m.), Dusunkbos (Zaránd m.). A növekedés valamivel nagyobb, mint ami a számok különbségéből kiderül, mert pl. a feldolgozásban két külön tételként szereplő Atyaz és Simánd a lexikonban a Simánd szócikknél egybekerült. A régió behatárolása a két munkában nem egységes. Blazovich 1985-ös monográfiájának Függelékében a föntebb határolt régiót ugyanis tágabban értelmezte, mint a lexikon. Akkor felvette a listába Békést, Csanádot, Csongrádot és Gyulát, bár kétparti, illetve a régiót határoló folyók túlparti települései voltak, „mivel számos szállal kötődtek" a területhez. A lexikonba azonban utóbb ezek közül csak Békés és Gyula került be, Csongrád és Csanád kimaradtak, de a Bevezetőben nem kapunk információt arra, hogy ennek