Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Érszegi Géza: Graphische Symbole in mittelalterlichen Urkunden. Beiträge zur diplomatischen Semiotik. (Historische Hilfswissenschaften; Bd. 3.) Hrsg. von Peter Rück. Thorbecke, 1996. / 251–253. o.

Irodalom 251 GRAPHISCHE SYMBOLE IN MITTELALTERLICHEN URKUNDEN Beitrage zur diplomatischen Semiotik Hrsg. von Péter Rück. Thorbecke, Sigmaringen, 1996. 834 p. (Historische Hilfswissenschaften, Bd. 3.) Nem kétséges, akár tudjuk olvasni a középkori oklevelet, akár nem, az első szembeötlő jelek alapján több-kevesebb biztonsággal meg tudjuk mondani: pápai oklevelet látunk vagy császárit, korai királyit vagy a később jelentkező közjegyzőit. Mindez azoknak a rajzoknak köszönhető, amelyek olyannyira az egyes oklevelekhez tartoznak, hogy hiányuk az oklevél hitelességébe vetett hitünket ingatja meg. Már a diplomatika ősatyja, Jean Mabillon (1632-1707) a diplomatikáról szóló, megállapításaiban gyakran ma is érvényes, alapvető művében figyelembe vette az oklevelek különleges jeleit, azokat a rajzokat, amelyek a különböző okleveleken a szöveges megfogalmazáson túl megjelentek. A következő rajzokról van szó: 1.) A jelképes fohászszal induló oklevelek élén gyakran találunk Jézus Krisztus nevét jelképező rajzot: ez hol a Krisztus név első betűje (C = chrismon), hol a görög monogramja (XP = christogramma), továbbá megtaláljuk a Jézus névből képzett ugyancsak görög monogramot (XPS, 1HS), valamint a keresztet, sőt ugyancsak rá emlékeztet a görög abc kezdő és záró betűje (alpha és ómega). 2.) Az oklevelek alján látjuk az uralkodó nevéből képzett, egyetlen betűvé olvasztott rajzot, a monogramot. Ennek különleges fajtája az ünnepélyes pápai oklevelek alján található monogram, mely nem a pápa nevéből, hanem abene valete jókívánság betűiből áll. 3.) Kérészéletűnek számít a III. Henrik császártól (10391056) az V. Henrikig (1106-1125) használt stilizált MPR betűkből alkotott rajzolat, amelynek jelentése: sajátkezűleg (manu propriá). 4.) Az oklevélkiadásért felelős udvari tisztviselő az ellenőrzés megtörténtét jelölő stilizált ss betűk jelentése: aláírtam {subscripsi). 5.) A pápai oklevelek sajátja a rota: két koncentrikus kör között a pápa jelmondatával, a kereszttel négyfelé osztott belső kör közepén az apostolfejedelmek: Szent Péter és Pál, valamint a pápának a neve. 6.) Az oklevelek aláíróinak neve előtt gyakorta keresztet találunk, nevük végén pedig stilizált ss betűket az aláírás {subscripsi) jelölésére. 7.) A magánjogi írásbeliség jellegzetes oklevele a közjegyzőké. Ők pecsétet nem, de közjegyzői jegyet (signetum) használnak az általuk kiadott oklevelek hitelesítésére. A több mint félszáz szerző tanulmányában alaposan körüljárta a témát. Négy tanulmány foglalkozik a jelképek funkciójával. Megtaláljuk elméleti alapvetését a jelkép és a jel közötti különbségtevésnek. A jel és jelkép jogtörténeti funkciójának jelentőségét aligha szabad lebecsülni, hiszen ezek nélkül nincs mi jelölje a hitelességet. Jogilag a jeleket két csoportra osztják, attól függően, valakit (signum repraesentativum) vagy valamit (signum significativum) jelképeznek. Az előbbiek sorába tartoznak pl. a közjegyzői jelek, az utóbbiakéba pedig a határjelek. Grafikus oldalról vizsgálja a jelképek funkcióját az egyik, nyelvészeti szempontból vizsgálja a másik tanulmány. Nem kétséges, minden jel valamit közöl, s ki-ki a maga beszélt nyelvére fordítja azt. Keresztek, kézjegyek és pecsétek kísérik végig a hivatalos írásbeliség fejlődését. A hivatalos írások hitelesítésére a kezdet kezdetén nem használtak grafikus jeleket, megelégedtek a pecséttel. Az 5. századtól kezdve jelenik meg az aláírás vagy az azt helyettesítő kézjegy a hivatalos iratok hitelesítésére. A 8. század derekától rendszeres, hogy kézjegy-