Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása 241 szakmai munkájuk hagyományai iránt érdeklődő, hosszú évtizedes tapasztalatokkal rendelkező munkatársai elkezdjék és eredményesen folytassák a jövőben. A Főtitkárság Szervezési és tájékoztatási főosztálya keretén belül működő Irattári és levéltári osztály illetékességi és gyűjtőköre kiterjed a Magyar Köztársaság Országgyűlése és jogelődjei működése során keletkezett ügyviteli és történeti értékű iratokra, beleértve az iratokról készült hiteles kiadású nyomtatványokat, valamint a fényképeket, film-, videó- és hangfelvételeket és a számítógépes adathordozókat is. A főosztály feladatkörei: — ellátja az Országgyűlés testületi és hivatali szerveinek a működése során keletkező iratok központi irattári kezelését (átvétel, nyilvántartás, rendezés, selejtezés, átadás), — szervezi a központi iratkezelést és iktatást, szakmailag segíti a testületi és hivatali szerveket iratkezelési feladataik ellátásában, — működteti a központi TÜK irodát, — dokumentációs célból fényképfelvételeket készít, archív hang- és videofelvételeket tárol és kezel az Országgyűlés munkájáról, rendezvényeiről, — az iratanyag tudományos feldolgozása érdekében adatokat gyűjt, dolgoz fel és tesz közzé a magyar parlamentarizmus történetéből. A Irattárt és levéltári osztály, mint elnevezése is jelzi, egyrészt az Országgyűlés központi irattáraként, másrészt történeti levéltáraként működik. Első minőségében naprakészen gyűjti, irattározza és az információigénylők rendelkezésére bocsátja az elkészült országgyűlési naplókat, irományokat, bizottsági jegyzőkönyveket, egy befejezett év után pedig a hivatali szerv egyes, kiemelt jelentőségű szervezeti egységeinek iktatott iratait (elnöki, főtitkári, külügyi, jogi iratok) is. Másik minőségében feldolgozza és a kutatók rendelkezésére bocsátja a magyar parlamentarizmus történetét tükröző, forrásértékű nyomtatványait, iratait. Tekintettel arra, hogy az 1956 előtti törvényhozó tevékenység eredeti iratait már évtizedekkel ezelőtt átadták az Országos Levéltárnak, régi irataink zöme hiteles nyomtatvány. Működésünk kezdetétől folyamatosan gyűjtjük, rendszerezzük a naponta, hetente, ülésszakok és esztendők végén átadott iratokat, készítjük a nyilvántartásaikat (alapleltárak, raktári jegyzékek, fond- és állagjegyzék), kiszolgáljuk a képviselőket, szakértőket, a hivatali szerv munkatársait, a sajtó, a pártok, a társadalmi szervezetek munkatársait, a kutatókat és az Országgyűlés tevékenységét megismerni szándékozó polgárokat. Az Országgyűlés munkája — kivételes, államtitkot képező ügyektől eltekintve — nyitott a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt. Ennek megfelelően a levéltári anyag kutatását rutin esetekben az Irattári és levéltári osztály vezetője, az egyelőre nem nyílt évfolyamú hivatali iratok és TÜK iratok esetében a parlamenti munkát végző és tudományos célú kutatóknak a főtitkár engedélyezi a hozzáférhetőséget. VII. A fond-és állagjegyzék jelzetrendszere, tagolódása Levéltári anyagunk szerkezeti rendszerezését levéltártani és hivataltörténeti szempontok szerint kialakított levéltárakra, fondfőcsoportokra és fondcsoportokra alapoztuk. A magyar népképviseleti országgyűlések története az államforma és államszervezet alapján négy fő korszakra osztható. E korszakok összetartozó fondfőcsoportjai alkotnak egy-egy levéltárat, mint legfelsőbb szintű levéltári egységet: