Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.
242 Közlemények A a Magyar Királyság (1865-1945), fi a II. Magyar Köztársaság (1944) (1946-1949), C a Magyar Népköztársaság (1949-1989) D a III. Magyar Köztársaság (1989. október 23-tól) Az 1918. november 22.-1919. március 20. között fennállt/. Magyar Népköztársaság, amelyben a Károlyi-kormány által kiadott néptörvényekkel gyakorolták a főhatalmat (anyagunk erről nincs is!) továbbá az 1919-es, 133 napig tartó, alkotmányellenes Tanácsköztársaság törvényhozó testülete, a Tanácsok Országos Gyűlése legfeljebb rövid epizódot, de nem önálló korszakot képeztek a magyar állam ezeréves történetében. A kiegyezést követő 80 év alatt többször változott az államhatalmi-népképviseleti szerv elnevezése és szervezete is. Az évszázados magyar hagyományokon alapuló kétkamarás országgyűléseket a két vesztes világháború után rövid időszakokra egykamarás nemzetgyűlések váltották. Az A és B levéltárakon belül az arab számmal jelölt fondfőcsoportokat e korszakok szerint alakítottuk ki: A-I Magyar Országgyűlés 1865-1918 A-2 Tanácsok Országos Gyűlése 1919 A-3 Nemzetgyűlések 1920-1926 A-4 Magyar Országgyűlés 1927-1944 A-5 Magyar Országgyűlés Sopronban 1944-1945 B-l Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944-1945 B-2 Magyar Nemzetgyűlés 1945-1947 1947 óta szervezetileg folyamatosan egykamarás országgyűlések üléseznek, azonban tartalmilag meg kell különböztetnünk a parlamentáris köztársaságok (1947-1949, 1990től) illetve a pártállami diktatúra 40 évének országgyűléseit. Ennek megfelelően az 1990 előtti és utáni korszak teljes országgyűlési anyagát aC és D levéltárakba különítettük el. Egye gy országgyűlési (nemzetgyűlési) korszak fondfőcsoportjain belül tipizálni lehetett az összetartozó fondokból álló, római számokkal jelzettfondcsoportokát és egységesíteni ezek sorrendjét is. Az 1945 előtti országgyűlések két kamarájának fondjai után a két Ház közös, illetve az egyes Házak saját bizottságainak iratai lettek besorolva, ezt követik a kormánybeszámolók, végül a szabályzatok, ügyrendek következnek, így: I. Főrendiház, illetve Felsőház, II. Képviselőház, III. Az Országgyűlés két házának közös bizottságainak iratai stb. Az 1947 utáni korszakok levéltári anyaga az országgyűlések működésének szélesebb körét ölelik fel, minthogy a Levéltár és Irattár őrzi és kezeli az elnök és a hivatali szerv működése során keletkezett fondokat is.
