Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása 239 Ez alkalommal — a jóváhagyott irattári terv alapján — kiselejtezték nem csupán a lejárt megőrzési idejű nyomtatott országgyűlési jegyzökönyvek, tárgyalási anyagok kéziratait és más, gondnoksági és idegenvezetési operatív iratokat, hanem az Iroda „adminisztratív" iktatott iratait (1956-1959) és a munkaügyi iratanyag (1967-1979) jelentős részét is. VI. A központi irattár és levéltár újjászervezése, feladat- és gyűjtőköre (1991-1995) A pártállami rendszer megingása hatást gyakorolt az utolsó államszocialista politikai gyakorlat szerint választott Országgyűlés (1985. június 28.-1990. március 14.) tevékenységére is. Az Alkotmány szerinti „legfelsőbb államhatalmi szerv" 1989 elejétől mindinkább hasonlított a ténylegesen működő parlamentekre. A képviselők, a növekvő számú bizottságok és képviselőcsoportok fokozatosan önállósultak az MSZMP és a Hazafias Népfront utasító, gyámkodó befolyása alól. Az ellenzéki, demokratikus pártok szerveződése és politikai véleménynyilvánításai is versenyre késztették az 1985-ben megválasztott országgyűlési képviselőket. Egyre nőtt a plenáris, bizottsági és képviselőcsoporti ülések, a benyújtott irományok, képviselői indítványok, interpellációk száma. Az Iroda szervezeti és személyi feltételei nem feleltek meg az új stílusú parlamenti munka által támasztott követelményeknek. Az 1989. január 24-én kihirdetett módosított Ügyrend még nem hozott szervezeti átalakulást a hivatali szerv felépítésében, de miután március 8-án az Országgyűlés elfogadta Stadinger István elnök lemondását és helyére Szűrös Mátyást választotta meg, alapvető szervezeti változások következtek be. Az Országgyűlés május 10-i ülésén a 8/1989. (VI. 8.) OGY sz. határozattal új Házszabályt fogadott el, amely az Irodát megszüntetve hármas tagolódású hivatali szervet hozott létre. A főtitkár szervezete segítette az elnököt a Házszabály alkalmazásában, értelmezésében, közreműködött az ülésszakok előkészítésében, az ülések lebonyolításában, biztosította a bizottságok működésének feltételeit, jogi segítséget nyújtott a képviselőknek és a bizottságoknak. A Hivatal biztosította az Országgyűlés költségvetésének végrehajtását, a működés technikai-műszaki feltételeit, ellátta az igazgatási és ügyviteli feladatokat, gondoskodott a képviselőket megillető jogosultságok biztosításáról. Az elnöki titkárság biztosította a sajtó munkáját, szervezte az Országgyűlés tevékenységéről szóló tájékoztatást, segítette az elnököt az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében valamint ellátta mindazon feladatokat, amelyekkel zzOrszággyülés elnöke megbízta. Az 5/1989. (VII. 13.) OGYE sz. határozattal Szűrös Mátyás elnök 1989. május 10-i hatállyal kinevezte Soltész Istvánt az Országgyűlés főtitkárának, Soós Tibort a Hivatal vezetőjének és Mary Györgyöt az elnöki Titkárság vezetőjének. Az iratkezelési és irattározási feladatok ellátása a Hivatal igazgatási osztályára hárult. Az osztott iratkezelési rendszernek megfelelően központi postabontó működött. Ennek egyetlen helyisége szekrényeiben gyűlt össze a hivatali szerv 1950-1980-as években keletkezett nagy tömegű iratanyaga, míg a nyomtatott naplók és a sokszorosított irományok a régi földszinti nyomtatványtárban halmozódtak fel. Képzett irattáros nem volt,