Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.

Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon 219 1556 azonban nemcsak Áldana és a szolnoki főtisztek életében hozott fordulatot. Az Udvari Haditanács létrehozásával az uralkodó és a rendek kapcsolatában a magyarországi hadügy és a török elleni védelmi rendszer igazgatása terén új korszak kezdődött. A központi irányítás végérvényesen a bécsi haditanácsosok kezébe került, az ország rendjeinek azonban az úgynevezett kerületi főkapitányságok betöltésében és a vele kapcsolatos — noha gyorsan elavuló— hadügyi intézmények vezetésében továbbra is komoly szerep jutott.

108 A bipoláris rendszer ingája a hadügy központi vezetése és ellenőrzése terén végérvényesen kilendült Pozsony felől Bécs irányába. Mindezzel együtt a várfeladók feletti igazságszolgáltatás 1550-es évekbeli különös rendszere is alapvetően átalakult. Ezután már nem volt kérdéses, hogy a szomszédos osztrák tartományok vagy a birodalom segélyeiből a magyar hadszíntéren tartott idegen csapatok kapitányai várfeladás esetén az uralkodót — azaz a hadúrt — a hadügyekben teljes joggal képviselő Hofkriegsrat delegált haditörvényszéke előtt nyerjék el büntetésüket. A kérdés csupán az volt, hogy a magyar kapitányok felett történő ítélkezés megmarad-e a rendek kiváltsága vagy a bécsi hadügyi vezetés ezt is saját irányítása alá vonja. A Haditanács vezetői tökéletesen tisztában voltak az ügy Jelentőségével". Hadügyi jogkörüket ugyan — noha a legminimálisabb mértékben— korlátozta, hogy a jövőben nem gyakorolhatnak közvetlen ellenőrzést a magyar várfeladók feletti ítélkezésre, mégis jobbnak látták elkerülni a rendekkel való felesleges politikai konfliktust. A magyar törvények felfogását elfogadva ezért lemondtak a várak magyar nemzetiségű feladói feletti bíráskodásról. A 16. század második felében ettől kezdve tehát külön bíróság ítélkezett az idegen zsoldosok és külön a magyar várfeladók felett. Az előbbiekre a Haditanács delegált haditörvényszékének, míg az utóbbiakra a magyar országgyűlés különleges ügyek megtárgyalására összeült és a nádor— pontosabban a tisztség üresedése miatt 1608-ig a nádori helytartó — vezette ítélőszékének büntetése várt. Az új ítélkezési rendszer első — még a babócsait megelőző— alkalmazására a hoszszú török háború elején Győr és a végvidék kisebb várainak (Tata, Veszprém, Szentmárton, Pápa stb.) 1594. évi feladását követően került sor. Míg ugyanis a győri főkapitány, Ferdinánd Gráf zu Hardegg felett 1595 elején Bécsben a Haimeran Auer von Rideau ezredsoltész vezette és a Haditanács által delegált haditörvényszék ítélkezett, addig február 25-én a pozsonyi diétán a magyar rendek „tették hítlenné és ítélték halálra" Tata, Veszprém, Palota és Szentmárton elárulóit.

109 Az eseményeket históriájában ösz1(,>l Minderre a folyamatra 1. PÁLFFY GÉZA: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). TSz. 38. (1996) 187-199. "

w Hardegg ítéletlevele: ÖStA KA AFA 1595/3/ad 1 a., a szintén kivégzett Niklas Perlin hadmérnök szentenciája: Uo. 1595/6/2. és ÖStA Allgemeines Verwaltungsarchiv, Gráflich Harrach'sches Familienarchiv. Historica. Patricier - Postwesen Karton 811. „Perlin de Forli Nicolo oberster Wacht- und Baumeister zu Raab. Verantwortung 1594. Jiini 4." cím alatt. Az események gondos feldolgozásaHAUSMANN, FRIEDRICH: Ferdinánd Gráf zu Hardegg und der Verlust der Festung Raab. Domus Aiistriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hrsg.: WALTER HÖFLECHNER, HELMUT J. Mezler-AndelbfrG und OTHMAR PICKL. Graz, 1983. 194-200. KELENIK JÓZSEF; Áruló vagy áldozat'' Hardegg gróf kéz- ésfővesztése. Rubicon. 1995. 6-7. sz. 14-15. és MOHL ANTAL: Győr eleste és visszavétele. 1594-1598. Győr. 1913. 31-37. A magyarokra: Uo. és az. idézet: KüBlNYI MIKLÓS. IFJ.: Bethlenfalvi grófThurzó György levelet nejéhez Czobor-Szent-Mihályi Gzobor Erzsébethez. I. köt. Történeti bevezetéssel. 1590-1600. Bp.. 1876. 167-168.: No. CLXX1X. (A levél tévesen 1596-ra datálva!) Vö. még Uo. 134-135.: No. CXLV.