Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.

220 Tanulmányok szegző szemtanú, Istvánffy Miklós, az ekkor Mátyás főherceg parancsára Fejérkövi István helytartó mint ideiglenesen megbízott főbíró {supremus iudex)

m vezette bíróságot az ókori előzményekre utaló humanista kifejezésselcentumvirale iudiciumnak nevezte.

111 Az antik jelzővel illetett bíróság persze nem volt más, mint a hasonló ügyekben a középkori Magyarországon is ítélkező diéta különleges bírói fóruma, a magyar tanácsnak (Consilium Hungaricum) az országgyűlésen résztvevőkkel kibővített törvényszéke. A 16. század közepi képlékeny viszonyok után erre az időre a bíráskodási gyakorlat és a jogszokások — legalábbis a magyar várfeladók feletti ítélkezés, terén— az ország kiváltságai szerint a Mohács előtti rendre tértek vissza. S noha 1595-ben még mind a Haditanács, mind a diéta tett egy-egy utolsó kísérletet, hogy az előbbi a magyar tiszteket Bécsbe, az utóbbi pedig Hardegg főkapitányt a pozsonyi diétára citálja, ezek a törekvések mindkét fél részéről kudarcot vallottak."

2 Míg azonban a hadiszabályzatát és esküjét megszegő győri főkapitány életének — ugyanazon a helyen, a bécsi Am Hof téren, ahol később Georg Paradeisernek is -— 1595. június 16-án a hóhér pallosa vetett véget, a magyarok ezúttal is kegyelemben részesültek. így már az is egészen meglepő, hogy bő fél évtizeddel később Pethöt végül hosszú fogsága után egyáltalán elítélték. A három, majd mindöszsze egy éves katonai szolgálatra csökkentett büntetés „kierőszakolása" azonban egyértelműen az Udvari Haditanács sikere és egyúttal az eseményekre gyakorolt jelentős befolyásának tanúbizonysága volt. A 17. században a „két bírói fórumos" ítélkezési gyakorlat továbbra is bevett szokás maradt, noha a magyar kapitányok általában ezután is megmenekültek a hóhér pallosától. Vác 1620. november 4-ei feladását követően, 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem parancsára Nógrád várában tartottak vizsgálatot,"

3 majd az 1622. évi 73. törvénycikkben maguk a rendek szorgalmazták az áruló Strucz Ferenc főkapitánynak és társainak az 1601. ' MOLNÁR SZULPICZ: A pannonhalmi főapátság története. Negyedik korszak. Nagy háborúk kora, a magyar Szent-Benedek-Rend föloszlása és föléledése. 1535-1708. Bp., 1906. 69-71., 504-605. és 745-746.: No. 78. (Pannonhalmi Rendtörténet [= PRT] IV. köt.) Ugyanekkor a vádat Andreasich Mátyás jogügyigazgató képviselte. „Paxium [Paksy György], Ormandium [Ormándy Péter], Orsium [Eörsy Péter], ac lohannem Zadorium, qui Tatám, Palotám. Besprinium, et Montem sacrum Pannóniáé Turcis capienda deseruerant. quamquam in comitiis centumuirali iudicio damnatos, dimitti liberos iussit. " ISTHVANFL N.: i. m. 655. 112 Mátyás főherceg a győri, szentmártoni. tatai stb. magyarokat 1594. december 23-án idézte be Bécsbe az 1595. január 12-ei tárgyalásra. MOL E 142 MKA Acta publica (= E 142 Act. publ.) Fasc. 27. No. 39. Regesztája: ERDÉLYI LÁSZLÓ: A tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága. 10551701. Bp., 1908. 733.: No. 201. (PRT X. köt.) Kiadása: PÁLFFY GÉZA: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete. 1597-1997. Szerk.: HERMANN ISTVÁN. Pápa, 1997. 97.: No. 3. A rendek kérelme, melyben az 1563. évi 34. te. 7-8. §-ra faz idegen kapitányokat károkozás esetén az ország törvényei szerint kell büntetni — CJH, 500-501.) hivatkozva kérik, hogy Hardegg.,sub praesentibus comitiis sine dilatione iuri statuatur". ÖStA KA AFA 1595/3/ad 3 a. és ad 3. Mátyás főherceg elutasítja a kérelmet: Uo. 1595/3/3. Vö. még MOL 1 57 Bécsi levéltárakból kiszolgálatatott iratok, Hoffinanz Ungarn. Landtagsakten 1595. fol. 629-630. 1 " MOL E 142 Act. publ. Fasc. 2. No. 4. (magyar) és Uo. Fasc. 6. No. 15. (latin példány) Az előbbi kivonatolása: JAKUS LAJOS: Vác török kori történetének írott forrásai (1543-1686). Váci könyvek. A Vak Bottyán Múzeum Közleményei, Új sorozat, 4. (1989) 85-86.: No. 72. Vő. még JAKUS LAJOS: A töröktől megszabadított Vác, 1596-1622. Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: FARKAS ROZÁLIA. Szentendre, 1995. 42-44. (Studia comitatensia, 25.)