Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon 203 hangot keltett, és nagyrészt már a történeti kutatások is feltárták— ellentétben a magyar és a többi német várfeladó perével —, 22 az alábbiakban a babócsai német gyalogok példáján fogjuk az ítélkezés gyakorlatának legfontosabb állomásait és jellegzetességeit bemutatni. A Bécsben összeült „pártatlan bíróság" az Udvari Haditanács által különböző rangú katonai tisztségviselőkből összeállított, delegált haditörvényszék volt. Elnöki tisztét a kihallgatásokat vezető Thomas Müller bécsi ezredsoltész töltötte be (verordneter Stabhalter des unparteischen Kriegsrechtes), míg tagjai között a kevésbé ismert, ugyanakkor a hadi jogban szerfelett jártas személyek mellett"' olyan neves főtiszteket találunk, mint Hans Breuner későbbi győri főkapitány (1606-1633) vagy Georg Andreas von Hofkirchen ezredes, aki 1597 végén rövid ideig még a pápai végvár főkapitányi tisztét is viselte. 24 A vádat az uralkodó nevében a császári hadsereg főprofosza, az említett Lazarus Scheich 1 képviselte a név szerint beidézett, teljes babócsai német gyalogsággal szemben. A delegált bíróság összetételét tekintve tehát a kor hadi bíráskodási gyakorlatának teljességgel megfelelő „szakmai grémium" volt. (Az persze más kérdés, hogy az ausztriai ellenreformációban nem csekély mértékben érdekelt udvari körök befolyása alól— akiknek Paradeiserből végül sikerült protestáns bűnbakot kreálni— még ez a „hivatásosokból" álló haditörvényszék sem vonhatta ki magát; már csak azért sem, mert az udvar érdekeit messzemenőkig képviselő Haditanácstól nyerte megbízatását.) A tanúvallatásokat követően Scheichl már 1600 decemberében elkészítette vádiratát, melyet további kihallgatások után végleges formájában a március közepén összeült bíróság előtt nyújtott be." Ebben az uralkodó nevében azzal vádolta a katonákat, hogy miután a török 1600. szeptember 3-ára teljesen körülzárta, majd lövetni kezdte Babócsa várát, ők vele nemcsak tárgyalásokba kezdtek, hanem már a következő napon teljes élelemés hadianyagkészletével feladták azt, ezzel pedig Kanizsát igen nagy veszélybe sodorták. A föprofosz ezért a német gyalogosokat hadiszabályzatuk, az úgynevezett Artikelbrief 26 1., 8., 22-23., 27., 30., 51. és 52. passzusainak megsértésével vádolta, külön hangsúlyozván, hogy ezáltal megszegték esküjüket. Ez a hadirendtartás már nem az 1570. évi speyeri birodalmi gyűlésen kibocsátott, 74 pontból álló nevezetes gyalogosszabályzat (Articul auf die Teutsche FußKnechte) volt, hanem annak az azóta lezajlott hadügyi változások figyelembevételével kibővített, 81 artikulust magába foglaló változata. 27 Az idé22 Uo. 439^143. Vö. még V. MOLNÁR LÁSZLÓ: Kanizsa vára. Bp., 1987. 81-82. Ugyanakkor mindkét szerző teljességgel megfeledkezik a magyarok elítélésének bemutatásáról. _> Például Simon Pazenauer érsekújvári, Hans Behr. Adolf von Althan német gyalogezredének hadbírája vagy Hans Fleischer szintén ezredsoltész— aki 1595-ben már tagja volt annak a delegált hadbíróságnak, mely Magyaróvár és Levél kirablásának ügyében hozott ítéletet—, továbbá Georg Erb. Jakob Selmayer, Michael Goldner és Sebastian Niklas hadbírósági esküdtek (Gerichtsgeschworene). PÁLFFY G.: Katonai igazságszolgáltatás i m. 240.. 254 es ÖStA KA HKR Akten Exp. 1601. März No. 187. fol. 40. :4 A kevésbe ismert Hofkirchen pápai tisztére: ÖStA KA Best. No. 560. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 200. fol. 498. 2:1 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (= HHStA) Ungarische Akten (= Hungarica), Specialia Pasc. 376. Konv. B. fol. 118-119. (Dátum nélkül.) Ugyanitt megtalálható a kanizsai és a kiskomáromi németek vádirata is. fol. 120-123. és fol. 124-125. 2r> A német hadiszabályzatokra és fejlődésükre: PÁLFFY C: Katonai igazságszolgáltatás i. m. 23-33. és 50-52 Ugyanerre a szabályzatra esküdtek 1597-ben Johann von Pernstein ezredének német gyalogosai is. ÖNB