Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században \ 89 és a város vezetése közötti viszonyban is jól észlelhető. Már Serédy György kassai kapitány utasításában is kiemelt helyet foglaltak el a város ügyeibe való be nem avatkozásról szóló artikulusok. Az uralkodó instrukciója elég nagy vonalakban, de megpróbálta elhatárolni a kapitány hatáskörét a város saját ügyeitől, ami csak Kassa védelmi feladataira terjedt volna ki. Az uralkodó számítva a katonaság és a polgárság között előforduló öszszetüzésekre, meghagyta kapitányának, hogy tisztán polgári peres ügyekbe nem avatkozhat bele, csak saját katonái felett ítélkezhet. 317 Rövid kapitánysága (1552. január 26december 31.) alatt azonban a szenátus a városban állomásozó katonaság miatt gyakran fordult panaszaival jogorvoslatért az uralkodóhoz. 318 1553-ban például Kassa arról tájékoztatta I. Ferdinándot, hogy a katonaság miatt állandó felfordulás van a városban, a német katonák egy csoportja megölt egy magyar nemes katonát, míg a megölt nemesnek egy rokonát megsebesítették. A király ezért utasította a várost, hogy a zavar keltő katonákat ítélje el, illetve hasonló ügyekben forduljon az oda kiküldött királyi biztosokhoz és a kapitányhoz. 319 A Serédyt követő Feledy Eusták esetében már jóval több adattal rendelkezünk a főkapitány és a polgárság közötti ellentétekről. Utasításában ugyan Serédyhez hasonlóan őt is felszólították arra, hogy Kassával és a felső-magyarországi városokkal mindenben működjön együtt, 320 ennek ellenére a korábbinál is több ellentét feszült a főkapitány és a város között, mint elődje esetében. Feledy — Kassa felterjesztése szerint — már megérkezésekor összetűzésbe került egy vargával, akit a főtéren megvert, majd főkapitánysága idején több hasonló cselekedetre ragadtatta magát, többször megsértve a város joghatóságát. Az uralkodó parancslevelét átnyújtó Georg Bergstettert pedig a feltehetően a levél tartalmán feldühödő Feledy veréssel fenyegette meg. Mathias Seutzlich kassai harmincadost, aki szintén követként járt a Kassai János házába beszállásolt Feledynél a főkapitány által elkövetett visszaélések ügyében, a ház vaskulcsával verte meg. 321 Miksa főherceg véleményéből, amit az ekkor éppen a német-római birodalmi gyűlésen lévő I. Ferdinándnak írt, világosan kiderül, hogy a főkapitány nem tudott megfelelő hangot találni a várossal, nem volt képes megfelelő módon együttműködni a város vezetésével, de még az egyes polgárokkal sem. 322 A város felterjesztéséből kiolvasható (mégha figyelembe is vesszük, hogy a város követei a főkapitánnyal szembeni panaszaik során esetlegesen túlozhattak), hogy Feledy nem tudott különbséget tenni egy szabad királyi város kapitány317 Serédy utasítása P 11 (Balassa cs. It.) Series XIII. 34. cs. fol. 47^8., E 156 (U. et C.) Fasc.99. No. 12. (kiadta: KÁRFFYÖ.: Serédy György), E 136 (Inst.) 2. köt. fol. 14-15. 318 AMKSchw. No. 1674. 319 Ferdinánd parancslevele Graz, 1553. jan. 31. AMK Schw. No. 1692. 320 Graz, 1553. jan. 1. MOL MKA E 136 (Inst.) Fasc. 6. No. 173. Kiadta. KÁRFFY O.: Adatok Kassa történetéhez 465-466. 321 Kassa panaszlevelén nem szerepel dátum, de az egykorú rájegyzés 1555-re keltezi. Valószínűleg az 1554— 1555-ben kiküldött királyi biztosok számára készülhetett. HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 109-111. 322 Miksa főherceg Werner György és Torda Zsigmond jelentése alapján javasolta apjának, hogy Feledy helyébe egy barátibb hangot megütő személyt jelöljenek ki a főkapitányi posztra. Uo. 1555. mára fol. 71-72. Honorius Königsberger és Báthory András királyi biztosok jelentése szerint is a katonák és a polgárok közötti ellenségeskedést Feledy magatartása nemhogy fékezte volna, hanem még csak növelte azt. Véleményük szeri"t a kasnak jogosan panaszkodtak Feledyre, mivel a főkapitány sorozatosan megszegte a város jogait, és túl nyersen bánt a polgárokkal. A biztosok Feledyről alkotott benyomása is ezt támasztotta alá, mivel szerintük még a tárgyalások alatt is csak rosszul tudta leplezni „nyersességét" a polgárokkal szemben. Uo. 1555. febr. fol. 78-89.
