Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

178 Tanulmányok lyen méltatlan módon bánt vele Szíjgyártó Menyhért,

240 de Nyírö Boldizsárné is megemlíti panaszában, hogy a házát jogtalanul elfoglaló katonának volt felesége.

241 Szerencsére a 16. század végéről fentmaradtak Kassa római katolikus lakosainak házasságait és a kereszteléseket rögzítő anyakönyvek, amelyek ugyan nem alkalmasak arra, hogy a teljes lakosságról pontos demográfiai képet alkothassunk, de az ezekből nyerhető adatok nagymértékben megkönnyítik a polgárság házasodási és keresztelési szokásainak megismerését. A házassági anyakönyveket áttekintve azonnal feltűnik a katonákra vonatkozó bejegyzések nagy száma. Szinte nincs olyan oldal az anyakönyvben, ahol ne fordulna elő egy-egy katona házasságkötéséről, illetve az ily módon kötött házasságból származó törvényes gyermek születéséről szóló bejegyzés.

242 A házassági anyakönyveket vizsgálva bizonyos tendenciák figyelhetők meg a katonaság házasodási szokásait illetően, amelyek egyrészt rámutatnak arra, hogy a társadalmi-rangi csoportok a hadseregen belül élesen elhatárolódtak egymástól. Másrészt pedig kimutatható az a női társadalmi csoport, amely leginkább házasságra lépett katonákkal; társadalmi helyzetük és hátterük pedig nagy befolyással bírt a katonák letelepedési esélyeire. A katonák felső rétegének tekinthető tiszti kar — amelybe ebben az esetben a katonaság ellátásával kapcsolatos teendőket ellátó, inkább polgári „alkalmazottaknak" tekinthető tisztviselőket is beletartozandónak vélünk — elsősorban az ugyanebbe a társadalmi-rendi-foglalkozási csoportba tartozók családjával kerültek rokoni kapcsolatba. Jobst Beckman von Braunschweig tokaji élelmezötiszt például Jákob Ludwigsdorffer kassai zászlós leányával, Annával kötött házasságot.

243 Adataink alapján pedig Sebastian Kugler a Kassán állomásozó német mezei hadak kapitányának esete szinte általánosíthatónak tűnik, akinek első felesége a Gádóczy Bálint kassai várnaggyal rokonságban álló Benech Sára volt, majd Maria Salome Rothuettal, a felső-magyarországi mustramester leányával kötött házasságot. A Fülek ostrománál elesett Kugler özvegye később Philipp Othhoz ment feleségül, aki ekkor salétrommester, és egyben a tüzérségi ház írnoka is volt.

244 A tisztek egymás családjába való házasodása mellett igen gyakori volt a katonák és a városban lakó özvegyasszonyok közötti házasság is,

245 akiknek a vagyona lehetővé tette férjük számára is a letelepedést és a katonaélet utáni tisztes polgári életvitel folytatását. Tisztjeikkel ellentétben a közlegények nagyobbrészt a környező városokból és falvakból Kassára vándorolt szolgálók kezét nyerhették el, mint ahogy a baseli Péter Freyernintt, aki saját főzőasszonyát vezette oltár elé.

246 Közülük csak kevésnek adatott meg, hogy (a szolgálóknál mindenképp) tehetősebb özvegy házastársa lehessen.

247 A férjük halála után a közlegények közül választó asszonyok többsége ugyan nem lehetett jómódú, hiszen a szegényebb mesterek özvegyei gyakran kényszerültek arra, hogy többen összeköltözve könnyítsenek megélhetési gondjaikon,

248 de házzal, vagy házrésszel AMKHII. 1584. Kassa, 1584.jún. 12. 1 Uo. 1582 Kassa, 1582. márc. 7. ,2 " SÓBA KoSice, Kapituly Roznavska. Cirkevné matr. Kassa I. passim. 3 Uo. fol. 128. 4 AMK H 111/2. pur. 10. fol. 22-26., 67-68., Schw. No. 4473. Néhány példát említve: $OBA KoSice, Kapituly Roznavska. Cirkevné matr. Kassa I. fol. 240-241., 245. 6 Uo. fol. 245. 1589.jan. 6. Ezek egyike volt a Klagenfurtban katonának álló Castian Waldschentz. Uo. GRANASZTÓl G Y.: A városi fejlődés keretei, 390-391.