Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században \ ff sem szakadt meg,

231 mely az 1550-es években az amúgy is bizonytalan politikai helyzetben lévő Kassán tovább élezte a már meglévő ellentéteket.

232 Az 1556. évi tűzvész idején az itt állomásozó katonák a felfordulást kihasználva közel két hétán át nem az oltással, hanem az égő házak kifosztásával törődtek.

233 A felháborodott polgárok 1554-ben pedig arról az esetről számoltak be a királyi biztosoknak, hogy a király katonái egy asszonyt a városi szőlők mellett lefogtak és megerőszakoltak. Ezt követően a Székely Lukács alatt szolgáló vitézek a megkínzott nőt a szőlő mentén vezető út melletti kerítéshez kötözve kényszerítették prostitúcióra, aki végül itt szerzett sérüléseibe halt bele.

234 A katonák szocializációját, a polgári társadalomba való beilleszkedését több momentum segítette elő. Ezek közül a legfontosabbak a házasság, valamilyen mesterség megléte, a polgársággal korábban kialakított (és főként üzleti kapcsolatokkal megerősített) jó viszony, illetve a főkapitányi központ létrejöttével kínálkozó, korábban rendelkezésre nem álló karrierlehetőségek, karrierminták. A koraújkori Európa hadseregeiben a nagyobb fegyelmezetlenségek elkerülése miatt is alkalmazott prostituáltak mellett a 16-17. században nem volt ritka a törvényes házasságot kötő katonaházaspárok jelenléte sem. A poroszországi Spandauban 261 katonára 171 feleség és 295 gyermek jutott, a coesfeldi Münster helyőrségében pedig 918 katona mellett 335 feleséget és 373 gyermeket írtak össze.

2 Ezekhez hasonlóan Kassán is az állandóan a városban állomásozó katonák egy része nem egyedül, hanem családjával együtt telepedett le. Sajnos jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk megmondani, hogy a katonák közül milyen arányú volt a házasodás, de a források arra mutatnak, hogy ebben az időszakban elég sok nős katona élhetett Kassán, illetve a környező falvakban. A források nagy számmal említenek katonafeleségeket, akik férjükkel együtt a város valamelyik polgárának házába voltak elszállásolva. Bricius Schömat kassai tüzérmester például felesége és gyermekei ellátására kér zsoldemelést az uralkodótól.

236 A félig-meddig polgári foglalkozást űző Bricius mellett (hiszen a tüzérmesterek egyik fő tevékenysége a tüzérségi ház öntési munkálatainak elvégzése is volt) Feledy Eusták alkapitánya, Segéd György is felesége és saját maga ellátása miatt fordult az uralkodóhoz hasonló kéréssel.

237 Torda Zsigmond mustramester jelentése szerint Serédy György felső-magyarországi főkapitány is feleségével együtt lakott az általa használt főtéri házban.

238 De nem csak a magasabb rangú tisztek vitték magukkal feleségüket Kassára. Már korábban is említettük a feleségével Tehányból Kassa felé igyekvő katona esetét, akit (vélt vagy valós) sérelmeik miatt a felbőszült jobbágyok zártak be.

239 A kassai bíró által megvert német katona is feleségének panaszolta el először, hogy mi231 Uo. Schw. No. 1674., 1692., H III/2. sce. 1. fol. 69., H I. 4467/58., HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 102104. Vö. NAGY L.: Adalékok Bethlen hadseregének erkölcsi arculatához. 232 AMK Schw. No. 1692. 233 Uo. No. 1792. 234 HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 109-11

1. 23 TALLETT, F.: War and society, 132-13. 236 HKA HFU RN 5 1555. febr. fol. 9., MOL MKL E 211 (Lymb.) III. Ser. 22. t. 17. sz. I. Ferdinánd parancslevele a Magyar Kamarához: meghagyja, hogy Szegedinek és feleségének elegendő bort és gabonát utaljanak ki. MOL MKL E 21 (Ben. res.) 538. köt. fol. 48. 1554. júl. 9., ill. júl. 13. 238 MOL MKL E 41 (Litt. ad cam.) 1554. No. 70. 239 HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 104-107.