Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

172 Tanulmányok összetűzések gyúpontjául szolgált. Nem volt ez másképp Európa más országaiban sem. A spanyolországi Rojas lakóinak panasza

203 mellett a már idézett Joseph Fürttenbach hadmérnök, az ulmi Stadtbauamt vezetője, munkájában a stratégiai okokon kívül a kapuerődök építése azért lenne fontos, mivel „ nicht weniger auch der ínmvohner oder Burger mit Einquartierung für die Soldaten verschonet werde. "

204 A német mérnök emellett helyesnek tartotta, ha minden egyes bástyán létesítenek egy-egy őrhelyet, ahol a katonák családjukkal lennének elszállásolva, hogy „Zu noch mehrerm Behelff, damit man desto mehr Kriegsvolck, und solches ohne molestierung der Inwohner haltén mögé. "

2 Mint láthattuk, a város polgárainak házába történt beszállásolás okozta Lőcsén és Eperjesen is a legnagyobb felháborodást a polgárság és a katonák között, ahol pedig jóval kevesebb katona volt, mint Kassán. A 16. század első felében ideiglenesen a főkapitányi haderő központjává váló Eperjes tanácsa és a felső-magyarországi városszövetség a Sáros megyei városban tartott gyűlésén leginkább a katonaság beszállásolása miatt keletkezett károkról panaszkodtak az uralkodónak.

206 Martin Duschka bártfai polgár többek között a katonaságtól elszenvedett káraira hivatkozva kérte, hogy a kamara a városban felállított harmincadhely vezetésével őt bízza meg.

207 A 16. század közepétől a felsőmagyarországi főkapitányság központjaként funkcionáló Kassán az előbbieknél jóval nagyobb gyakorisággal értesülhetünk a polgárházakba elszállásolt katonák és a házak tulajdonosai közötti összetűzésekről. A város panaszainak visszatérő motívuma volt a városban lévő nem csekély számú katona házfoglalása, ami miatt többen arra kényszerültek, hogy Kassát elhagyva máshol telepedjenek le.

208 A katonák elleni gyűlölet okai között Feledy Eusták kassai kapitány beszámolójában is előkelő helyet foglalt el a beszállásolás. A kassaiak olyannyira a város falain kívül szerették volna látni a katonaságot, hogy az uralkodó parancsára kivonuló hadsereg visszatérő katonáit házaikba nem fogadták be, továbbá lovaik istállóigényét sem elégítették ki — állította a főkapitány. A házak túlzsúfoltsága mellett állandó konfliktusforrás volt a beszállásolt katonák viselkedése, állandó viszálya kényszerű vendéglátóikkal. Az 1554-ben oda rendelt két királyi biztos is arról értesülhetett a szenátoroktól, hogy a katonák közül többen, de különösen Kálnássy és Újfalussy Lázár, a királyi sereg tisztjei házigazdáikkal rosszul bánnak és állandóan mocskolódva szidják őket.

209 A választott község 1557-ben kiadott articulusaiban főként a házakban lakó katonák által okozott károkról számolt be, ezért arra kérte a szenátust, hogy ennek megakadályozására járjanak közben a főkapitánynál.

210 Minden valószínűség szerint a beszállásolással járó kellemetlenségek a kezdetektől fogva nagy gondot okozMUNOZ, A. C: Cütá e difesa, 98-99. FÜRTTENBACH, J.: Architeclura universalis, 9-11. Uo. 14-16. HHStA UA AA Fasz. 35. 1538. jún. 22. fol. 94-99. HKA HFU RN 7. 1558. márc. fol. 9. AMK Schw. No. 1827., 1927. Vö.: MUNOZ, A. C: Cittá e difesa. 98-99. HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 104-107., 109-111. AMK Schw. No. 2404. Kiadta: KOLOSVÁRI S.-ÓVÁR! K : Magyar törv. hatóságok jogszabályai, 2. köt. 2. rész. 95-100. A beszállásolással felmerülő problémák eztán állandó témájául szolgáltak a város szenátusa által felterjesztett kéréseknek. A század végén a kassai tanács Csonka János panaszára fordult Mátyás főherceghez a hozzá beszállásolt katona által okozott károk miatt. A főherceg utasította ezért Ferdinánd zu Hardegget, hogy vizsgálja felül a város és Csonka János panaszait és a károkról tájékoztassa. AMK H II. 1591. I