Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században \ 73 tak, de a házakba beköltöző katonák elleni panaszok különösen az 1556. évi tűzvész után szaporodtak meg. A városban szálláshelyet találó zsoldosok egy része a tűzvész után üresen maradt, többnyire romos házakban húzta meg magát, és így minden jogcím nélkül megakadályozták, hogy a házak tulajdonosai azokat helyreállítva jobb feltételek között értékesíthessék.

2

'

1 Miksa főherceg a tűzvész után két évvel is kénytelen volt ezen lakásfoglaló katonák ügyével foglalkozni, amikor a kassaiak kérésére megparancsolta Pethő János kapitánynak, hogy gondoskodjon a katonák kilakoltatásáról a felújításra szoruló házakból, mivel megtudta, hogy azok „a lerombolt házak újjáépítésére összevásárolt anyagokat és eszközöket széthordták, az épületfát pedig feldarabolták".'' A katonaság később is előszeretettel szállta meg önkényesen az elhagyott, romos házakat, ahonnan aztán a tulajdonosok többnyire eredménytelenül próbálták őket elkergetni. Nyírő Boldizsárné 1582-ben egyébként lakatlanul álló, omladozó házát Iglódi Miklós szepsi prédikátornak akarta eladni. Az említett ház azonban nem az ö használatában volt, hanem azt „az nemetfiallo birya, " ezért a város segítségét kérte, hogy mielőbb jogos tulajdonához juthasson, mivel félő, hogy az ott lakó katona „igyold eg' refiegsegeben wag' feleségétől, wag' mas tarsaytol (isten kitől meg őrizzen) ki gyallafitya''.

2n Az egyes polgárcsaládokhoz beszállásolt katonák mindemellett a város zsúfoltságát tovább növelték, a házakba elszállásolt katonák „ vendéglátóiknak és azok családjának házaikban alig hagynak helyet",

214 ami a polgárok és katonák közötti összetűzések és verekedések melegágyává vált; és a városokban egyébként sem ritka járványok terjedését is elősegítette.

215 A kényszerrel házigazdákká váló polgárok érthető mérge, a katonák esetleges fölényessége és a polgárokétól teljesen eltérő életmódja éppen ezért olyan látványos összecsapásokhoz vezettek, mint amilyen Riemer-Szíjgyártó Menyhért kassai bíró és a hozzá beszállásolt katona között zajlott le. A bíró nagyon megverte a kemencénél betegen fekvő Lorenz Krokert, aki olyan sérüléseket szerzett, hogy az időközben odahívott hadnagya a városi emberek előtt kijelentette, hogy meg fog halni, olyan rosszul van, sőt még a városi lelkészt is kihívták hozzá. Később pedig arról értesülhetünk, hogy a brutálisan megvert katona belehalt sérüléseibe.

216 A bíró részeg őszinteséggel kirobbanó gyűlölete valódi érzéI. Ferdinánd parancslevele Dersffy István kassai főkapitányhoz és Kun Balázs vicekapitányhoz a kassaiak panasza ügyében. Patschner Imre kassai bíró a tűzvész után vásárolt házát szállták meg a városban lakó katonák, aki emiatt azt nem tudta helyreállítani. AMK Schw. No. 1827. Pozsony, 1557. júl. 11. 212 ,. maieriam et instrumenta illa, quae ad reaedificandas domos combustas coemerent disperderetis, incepta aedificia lignea convelleretis" Uo. No. 1927., 1968. 213 AMK H II. 1582. Kassa, 1582. márc. 7. 214 „hospitibusque et eorum famíliáé in eis [ti. in domibus] vix locorum concederetis" AMK Schw. No. 1927., 1968. Vö. THALY K.: Villongások elintézése, 368-370. A szintén nagy létszámú helyörséggel rendelkező Würzburgban a 17. században egyre bővülő építkezések miatt a városban egy hektárra jutó lakosság száma a század elején tapasztalható 102,4 fő/ha.-ról 158 fö/ha.-ra nőtt. SICKEN, B.: Residenzstadt und Fortifikation, 131-132. Eperjes városa az 1530-as években többek között a katonák által okozott járványokkkal indokolta kérését, miszerint az uralkodó a városból helyezze át őket máshová. ÖStA HHStA UA AA Fasz. 35. 1538. jún. 22. fol. 94-95. Riemer a megválasztása alkalmával tartott mulatozás során a céhek által adott bortól„megh rezegedett vala, ment voltth hazahoz, es othon találván az eo Lanczknechtet, Lörencz Krokert, ky ot nála zalason voltt akor, mely az hideek lelefi myat ot az kemencze mellett az zekén fekytt vala, Melchior Zygiarto ky rezek vala akoron zedalmazta az nemethett monda (cum protestatione) te beste curta nemeth, es az loczarol levonta. Azon közben találkozik haza giny az eo felesege, monda neky, megh te haza igirkeznett giny eddik engemett meg hadnatt megh elny. im az gazda meytt megh eölltth volna. Másnap esmett az mesterek az eö