Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

[ 70 Tanulmányok magyarországi városok lelkészei között folyó hitvitában is tevékenyen vett részt.

191 Teuffenbach inkább elszigeteltnek, mint jellemzőnek mondható próbálkozásai azonban nem jártak sikerrel és Rueber is inkább a bevett lutheri hitvallás híveként az országgyűlések határozatait kívánta betartani, de a város középkorban kivívott szabad lelkészválasztási jogaiba nem szólt bele.

192 A katonaság és polgári társadalom mindennapi kapcsolatai A katonáskodó társadalom és a városi lakosság közötti viszonyról elsősorban a rabló zsoldos és a vagyonát (többnyire joggal) féltő polgár képe villan fel előttünk. Amint azt már láthattuk, Kassára a város stratégiai (közigazgatási és ellátási) szerepe miatt a 16-17. század folyamán szinte mindig magas létszámú helyőrségei-rendeltek.A főkapitányi haderő jelentős része azonban nem a városban, hanem a környékén lévő falvakban lakott,

193 amelyek jelentős része Kassa tulajdonát képezte. A város tehát a katonaságtól közvetlenül szenvedő lakosai képviselőjeként, továbbá a katonák erőszakoskodásait elviselni kénytelen jobbágyok földesuraként egyaránt sorozatos panaszokkal ostromolta az uralkodót és a kamarai szerveket. 1554-ben Feledy Eusták leggyakrabban a városhoz tartozó falvak jobbágyai és az oda beszállásolt katonák között kitört (néha igen véres) összetűzésekről számolt be az Izabella királynétői nemrég megszerzett város kivizsgálására kiküldött királyi biztosoknak. A Tehányban elszállásolt Sebastian Citheredus királyi katonát például feleségével együtt Kassára felé jövet támadták meg a tehányi jobbágyok, akit ezt követően a faluban börtönöztek be. A király katonája ugyan megszökött a fogságból, de ottmaradt holmiját már nem tudta visszaszerezni. Ugyanekkor a felbőszült, lándzsákkal és késekkel felfegyverkezett új falusi jobbágyok Segéd György kassai alkapitány egyik vitézét sebesítették halálra, majd a vérbefagyott katona tetemét az út melletti fa tövében hagyva menekültek el a tett színhelyéről.

194 A Kassa környékére elszállásolt katonák (elsősorban fizetetlenségük miatt

195

) továbbra sem hagytak fel falvai fosztogatásával. A város a rabló német katonák miatt már a következő évben ismételten panasszal fordult az uralkodóhoz.

196 A sorozatos beadványok hatására I. Ferdinánd 1557-ben kénytelen volt Torda Zsigmond és Pesthy Ferenc személyében királyi biztosokat kijelölni a Dersffy István magyar katonái által elkövetett garázdálkodások kivizsgálására. A vizsgálat során felvonultatott számtalan tanú egybehangzóan a katonák ellen vallott. A biztosok által ZOVÁNYI J.: A magyarországi protestantizmus, 176-177., 180-190. Rueber egyébként már győri lovaskapitányként is buzgón vetette bele magát a kálvinisták ellen indított hitvitákba. Uo. 246-247., 313. Pilcz és Bels hitvitájáról ld.: RÁTH GY.: Pilcz Gáspár, ill. UŐ: Két kassai plébános, 226-238., 329-332. 2 A városok szabad plébánosválasztásáról ld.: KUB1NYI A.: Plébánosválasztások. 3 Werner György 1554-ben jelentette a Magyar Kamarának, hogy a kassai helyőrség fízetetlensége miatt a katonák, akik „aut Cassoviae autprope Cassoviam " laknak, miután pénz nélkül nem élhetnek, ezért minél hamarabb ki kell őket fizetni. MOL MKL E 41 (Litt. ad cam.) 1554. No. 89. 1575-ben a Szendrőbe rendelt kassai katonák Szepsiből indultak el, (MOL MKL E 254 [Repr., inf. et inst.] 1575. nov. No. 9.) és Caspar Dissn királyi katona is Héthársról panaszkodott fízetetlensége miatt. MOL MKA E 554 (Vár. és kam. ir.) Fol. Germ. 855. 4 HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 104-107. 5 HHStA UA AA Fasz. 78. 1557. ápr. 15., ápr. fol. 88-89. '

6 AMK Schw. No. 1774.