Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
H. Németh István: Kassai polgárok és katonák aló. században \ 61 vezési joga mindvégig a tanácsé maradt. Hasonlóképpen az ellátási nehézségek kiküszöbölése miatt történtek olyan elszigeteltnek tekinthető esetek is, mint amilyenre 1554-ben panaszkodtak a kassaiak, amikor a főkapitány nevében Feledy Eusták dézsmaszedöje, a kassai polgárjoggal rendelkező Domonkos deák a tized ügyében nem a város, hanem (egyébként jogtalanul) saját maga elé idéztetett polgárokat és követelt pénzt tőlük. 125 A Szepesi Kamara hatáskörébe tartozott a joghatósága alatt álló területen tapasztalható járványok megfékezése. A kamara előírásainak végrehajtása azonban a felsőmagyarországi főkapitányokra hárult, akik közül Ferdinánd Gonzaga ezen jogára hivatkozva 1601-ban megparancsolta Kassa városának, hogy a hetivásárt a Lengyelországban dúló pestis miatt halassza el. A szabad királyi város külső tanácsa elutasította a főkapitány parancsát és nem kívánta elfogadni azt, de a szenátus — a főkapitány parancsát csupán tanácsként értelmezve — elfogadta Gonzaga érveit és a hetivásár megtartását egy időre nem engedélyezte. Az electa commimitas elutasító döntése és hogy a szenátus a kapitány mandátumát csupán ajánlásként kezelte, jelzi azt az alapvető, közjogi státuszuk eltéréséből fakadó diszkriminitást, amely Kassa szabad királyi város és a csupán mezővárosi jogokkal rendelkező Győr esetében — a természetszerűen fennálló stratégiai különbözőség mellett — a városi tanács és a főkapitányok hatáskörének elválasztásában jelentős szerepet j átszőtt.' 26 A hadsereg állandó városi jelenlétéből fakadóan a katonák és polgárok között folyó peres ügyek intézésére szükségessé vált az ún. „vegyes bíróságok" felállítása. A felsőmagyarországi főkapitányok utasításai a királyi katonaság és a polgárság közötti összetűzéseket és egyéb peres ügyeket, a katonák elleni vádak esetében a főkapitány hatáskörébe utalták. Abban az esetben azonban, ha a vádban városi polgár is érintett volt (a főbíró előzetes panaszára) a város és a főkapitány által kijelölt személyek törvényszéke elé utalták az ügyet. 12 Eleinte — talán az ilyesfajta törvényszékek újdonsága miatt — ezen ügyekbe a vármegyei hatóságokat is bevonták. Ez történt 1554-ben, amikor a város követeinek panaszára Segéd György alkapitány lovasai és a polgárság közötti ellentétek kivizsgálásával I. Ferdinánd Mindszenty Imrét, Abaúj vármegye alispánját bízta meg. Az uralkodó a vármegyét arra kötelezte, hogy a vizsgálatot a város jogainak tiszteletben tartásával folytassa le, és számoljon be az ott elhangzó vallomásokról és a megye jogi ajánlásáról. 128 A későbbiekben — talán a város privilégiumainak jobb szem előtt tartása miatt — az ilyen perekbe már nem vonták be a vármegyét, hanem a tanácsot, illetve a katonaságot képviselő esküdtekből álló „vegyes törvényszékek" gyakorlata vált általánossá. Az 1570-es évekből ismerjük az első adatokat, amelyek a „vegyes" törvényszékek alkalmazásának gyakorlatát igazolják. A Kun György kassai hadnagy alatt szolgáló Vasváry Jánost és Szvinyey Istvánt rablás vádjával 1571. március 20-án először a profosznál, majd a főkapitány parancsára a városházán tartották fogva, ahol aztán hadiartikulusaik, illetve a város törvényeinek figyelembevételéval ítélték halálra őket. 129 1587-ben pedig Nikolas Weinsberger kassai polgár és a Kassán állomásozó királyi katonaság patikusa („Kaiser125 HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 109-111. AMK III/2. pur. 10. fol. 148. „Quam in rent consulta commimitas etiamsi concentire nollet, amplissitnus tamen senatus consilium domini generális secutus. nundinas pro tempori celebrandas non permisit. " PÁLFFY G.: Katonai igazságszolgáltatás, 151. I 9R AMKSchw. No. 1718. l29 AMKHIII/2. sce. 1. fol. 69.