Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

146 Tanulmányok fejlett autonómiával rendelkező földesúri mezővárosban a város építészeti jellemzői mellett annak önkormányzatát, illetve társadalmát is nagy mértékben militarizálta.

14 Éppen ezért Győrt mindenképpen az Európa nyugatabbra esö területein fekvő erődvárosok típusához kell számítanunk, és így N. Kiss megállapítása elsietett volt abban a tekintetben, hogy a városoknak ez a típusa Magyarországon ismeretlen volt.

15 Sőt, Győrön kívül más városok esetében is számolhatunk azzal, hogy kifejlődtek bizonyos erődvárosi tényezők. Szatmár-Németi és Kassa erődítéseik, illetve a végvárrendszerben játszott szerepük miatt egyre inkább a német Festungsstadtokhoz kezdtek hasonlítani, de Győr mellett Érsekújvár volt az egyetlen olyan város, ahol a Habsburg szolgálatba lépő itáliai építészek elképzelései maradéktalanul érvényesülhettek. Gyanús például az, hogy a 16-17. század fordulóján modern erőddé kiépült Óvárt ábrázoló metszeteken az erőd belsejében szabályos négyzethálós, a nyugat-európai erődvárosokra jellemző utcahálózat látható, a város közepén elhelyezkedő vásártérrel, ami igen hasonlít a szintén előre elkészített tervek alapján, itáliai mintára épült Zamosc lengyel városhoz.

16 Mindez arra utal, hogy a polgári lakosság nem csupán a vár környékén található falvakban települt le, hanem a polgárváros az erőd területén jöhetett létre.

17 Kassa urbanisztikai változásai, az erődépítészet hatásai Hippolitus Collibus németalföldi humanista szerint a városfal két nagy haszonnal bír a városra nézve: egyrészt a falak elősegítik a városi társadalom együttélését, és növelik a polgárság összetartozását, másrészt pedig védik a várost a rátörő ellenséggel szemben. Ezen tényezők közül a 16. században alkotó Collibus is elsősorban a város védelmét helyezte előtérbe.

18 Az ún. „hadügyi forradalom" hatására Európában a legtöbb várost olyan erődítésekkel vették körül, amelyek építése során a kortárs hadmérnökök újításait alkalmazták. Albrecht Dürer „Etliche Underricht zu Befestigung der Stett, Schloss und Flecken" című, Ferdinánd cseh és magyar királynak ajánlott müvét az itáliai szakírók követték; munkásságuk meghatározó volt a 16-17. század erőd- és városépítészetében.

19 Az európai beiháborúk és a török megújuló támadásai rákényszerítették a központi kormányzatokat, hogy egyre nagyobb mértékben finanszírozzák városaik erődítési munkálatait. Spanyolországban a török betörések és az angol kalózok egyre sűrűbb támadásai miatt II. Fülöp GECSÉNYI L.: Katonák és polgárok. GECSÉNYl L.: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. MlLOBEDZKI, A.: Les villesfortifiées en Pologne. 45. 17 N. Kiss István német nyelvű tanulmányában Érsekújvár erődítéseit vizsgálva megállapította, hogy nem az erődben telepedett le polgári lakosság, hanem a vár környékén lévő településeken, így az nem tekinthető erődvárosnak. Kiss I., N.: Die ökonomische und soziale Basis, 180. Johann Ledentu hadmérnök tervgyűjteményében található Érsekújvár ábrázolást Borbély Andor közölte a bécsi National Bibliothek kézirattárából. BORBÉLY A.: Adatok a magyar várak, 181. „Quia urbium aedificatio duplicem habere causam videtur, utilitatem commode vivendi in societate. eamque augendi, et securitatem civium: ad magnitudinem urbium non parumfaciet, si adversus quoslibet belli impetus munitae fuerint, fossa, valló, moenibus. " COLLIBUS, H.: Incrementa urbium, Cap. 6. 30., 32. A korszak hadmérnöki szakirodalmának összefoglalása: LAVEDAN, P.-HUGUENEY, J.-HENRAT, PH.: L'urbanisme, 4-5. Az itáliai urbanisztikára I. GuiDONI, E.-MAR1N0, A,: StoriadellVrbanistica.