Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák aló. században \ 47 kezdte el a Pireneusi-félsziget városainak erődítését, a század végén pedig a francia há­borúk hatására kezdték meg a félsziget északi része erődrendszerének modernizálását. 20 Az itáliai félszigeten elsősorban a tengerparti és az északi városok megerödítése volt a legjellemzőbb a 16. században, melyeket a hazai hadmérnökök legmodernebb módszerei szerint építették át, a spanyol félszigethez hasonlóan a török támadások és emberrablások megakadályozására. A század folyamán a dél-itáliai Taranto erőddé alakítása volt a leg­nagyobb szabású városépítészeti vállalkozás, illetve a félsziget déli részén, továbbá Szi­cíliában hoztak létre egy olyan erődrendszert, amely megnehezítette a törökök portyázá­sait. 21 Az európai kontinensen is hasonló erődítések jellemezték a városépítészetet, ame­lyek során előbb az ún. óolasz, majd az újolasz bástyák és az elővédek alkalmazásával a modern hadtudományoknak megfelelően építették ki a városok védelmi rendszerét. 22 Ausztria Magyarországgal határos tartományaiban fekvő városainak nagy részét is a török támadások megelőzésére, itáliai építőmesterek és hadmérnökök munkáját is igény­be véve modern erődítésekkel vették körül. Az osztrák tartományokban elsősorban Salz­burgot, illetve a magyar határhoz közelebb fekvő Bécset, Grazot és Radkersburgot erődí­tették Európa más városaihoz hasonló mértékben. 23 Európa hadiépítészeti doktrínái Magyarországon a török támadások állandósága, a végvárhálózat kiépítése következtében és nem utolsósorban a Habsburg dinasztia európai kapcsolatai útján rövid időn belül elterjedtek. A 16. században a magyar hadszíntéren is igen sok itáliai mérnök működött közre a végvárak felépítésében, í 11. azok megtervezésé­ben; sőt itteni tapasztalataikat építészeti munkáikban Nyugat-Európa hadászati szakértői­vel is megismertették. 24 Kassát 1551. évi átadása után szinte azonnal elkezdték megerődíteni, hogy még a régi, középkori technikával készített, és a már széles körben elterjedt tüzérségi eszközök megfelelő elhelyezésére sem alkalmas, akkorra már jócskán elavult falakat modernizál­ják. 2? A várost átvevő királyi biztosok 1552 februárjában az uralkodót a várfalak rossz állapotáról tájékoztatták, egyben a bástyák újjáépítését és újabbak építését javasolták. El­engedhetetlenül fontosnak találták, hogy a falakat kijavítsák, amihez pénzt és az építke­MUNOZ, A. C: Cittá e difesa, 80-105. GUIDONI, E.-MARINO, A.: Storia dell'Urbanistica. A déli erődrendszer kialakítására I. a 308-319., 342­345. oldalak között, a további erődítésekre 1. 217-225., 251-269., 280-283., 345-347., 391-418., 500­505., 578-610. A bőséges olasz urbanisztikai irodalomra I. 658-661. ' LAVEDAN. P.-HUGUENEY. J.-HENRAT, PH.: L 'urbanisme. 3-69. A grazi erödítésépítések első korszaka 1544 és 1575 közé tehető, amikor főként óolasz bástyákkal erődítet­ték meg a város északi és déli oldalát. A második és harmadik szakaszban (1575-1630, í II. a 17. század) a várhegy erődítéseinek és a városfalaknak az összekötése, a középkori városfalak kicserélése zajlott, majd a 17. században az óolasz bástyákat átépítették, és újolasz bástyákkal továbbá modern erődítésekkel erősítet­ték meg az alsó-ausztriai kamara székhelyét, amely egyben katonai közigazgatási székhely is volt. VALENT1NITSCH. H.: Innerósterreichische Stádte. 176.. 179-184. '4 MAROSI E.: itáliai hadiépítészek, DÉTSHY M: Végvárrendszerünk, UŐ: Adatok Joannes Maria Speciacasa, BORBÉLY A.: Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához. BANFI, F.: Carlo Theti, 13-19., UŐ: Mario Speciacasa. 236-238., MAGGIOROTTI, L. A.: A hadiépítészet Magyarország történetében, UÖ: Gli architetti italiani, PATAKI V.: A 16. századi várépítés Magyarországon. Magyar Országos Levéltár (= MOL) Magyar Kamara Levéltára (= MKL) Litterae expeditoriae (= E 15 [Litt. exp.]) 1554. okt. 17. A középkori városfalakra I. HALAGA, O. R.: „Dvojité Kosice", Ül. KRCHO J.: 'Standing Watch in Kassa'.

Next

/
Thumbnails
Contents