Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században 145 illetve Edith Ennen vitaindítója, ahol a városépítészet mellett a társadalmi változásokra is figyelmet fordított.

8 A német nyelvű várostörténetírásban a 16-17. századi erődváros típusának definiálását is az ő, illetve Reinhard Rudolf Heinisch nevéhez fűzhetjük. Mindkét történész ennek a várostípusnak a legfontosabb jellemzőit nem csak az erődépítés legmodernebb eredményeinek a városokban való megjelenéséhez és annak a városépítészetet befolyásoló hatásához kötötték, hanem az urbanisztikai, gazdasági, politikai és szociális következmények együttes hatásához is.

9 Heinz Stoob elfogadta ugyan Ennen definícióját, mégis elsősorban a város külső megjelenését vizsgálta tanulmányában, és ezen jellemzők alapján próbálta meg sorra venni az osztrák és német területeken található erődvárosokat.

10 Helfried Valentinitsch az osztrák városoknak a török elleni védelemben való részvételét vizsgálva már bővebben ismertette a katonaság és a modern erődépítészetnek a városok katonai kiadásainak növekedésére, a polgárság hadiszállításainak a helyi- és külkereskedelemben betöltött fontosságára, továbbá a városi önkormányzatra gyakorolt hatásait, amelyek hosszú távon az addig sem meghatározó szerepet játszó városok politikai befolyását tovább csökkentették. Az egyébként igen alapos és a városkatonaság viszony alapos vizsgálatát adó tanulmány azonban mellőzte a városi és a katonai társadalom (vagyis két merőben eltérő szociális ideológiával rendelkező csoport) interakcióinak vizsgálatát." Magyarországon a városerődítések vizsgálata is elsősorban a városfalak urbanisztikai hatásaira korlátozódott eleinte.

12 A saarlouisi konferencián a magyarországi városfejlődés és az állandó katonaság gazdasági és társadalmi hátterét vizsgálva N. Kiss István megállapította, hogy a 16-17. században Magyarországon nem alakult ki az erődváros típusa. Tanulmányában leszögezte, hogy Magyarországon a városoknak nem volt különleges jelentőségük a török elleni védelmi vonalban, és a 16. században kialakult határvédelmi rendszerben az azoktól elkülönült végvárak játszottak egyedül szerepet.

13 Megállapításait a közelmúltban Gecsényi Lajos kérdőjelezte meg, aki tanulmányaiban Győr példáján keresztül arra a folyamatra hívta fel a figyelmet, amely során egy meglehetősen történettudomány szemléleti változásait követve a német történetírás is ebben az időszakban kezdett el olyan új témákkal foglalkozni, amelyek kutatása során az új irányzat képviselői a szociológia, illetve a néprajz tudományos módszereit alkalmazták. Az új témákat vizsgáló történészek szemlélete is eltért az addig követett metódusoktól, mivel a társadalmat alkotó közösségeket már belülről, annak alsóbb régióiban elhelyezkedő csoportok kapcsolatait, interakcióit is kutatták, nem csupán az elit történetét. A témában járatos kutatók ekkor elsősorban a kisebb csoportok kirekesztettségét kutatva a csoportokon belüli, illetve általában egy-egy nyelvi, nemzeti, vallási kisebbség és a társadalom vezető rétegei közötti ellentéteket elemezték részletesebben. KOCKA, J.: Sozialgeschichte. 134-142. Magyarországon a „Hajnal István Kör" Salgótarjánban rendezett a társadalmi konfliktusok történetével kapcsolatos konferenciát. Rendi társadalom-polgári társadalom. 3. ENNEN, EDIT: Die Festungstadt, SlCKEN, B.: Residenzstadl und Fortifikation. ENNEN, E.: Die Festungstadt, Ml HEINISCH, R. R.: Die Stadtals Festung. STOOB, H.: Die Stadtbefestigung. VALENTINITSCH, H.: Die innerösterreichtschen Stadte. A Magyarországhoz városfejlődését tekintve leginkább hasonlítható Lengyelország várostörténetírása az általunk vizsgált problémát csak igen érintőlegesen kezelte. A Saarlouis-ban tartott történészkonferencián egy igen rövid és csak az erődépítészet hatásait elemző tanulmány található. Adam Milobedzki Zamoscot és Zolkiewet számította a lengyel erődvárosok közé, főként azok építészeti jellemzői szerint, mellőzve a hadsereg társadalmi hatásainak elemzését. MILOBEDZKI, A.: Les villes fortifiées en Pologne. GERŐ L.: Középkori vár maradványok, ill. GÁRDONYI A.: Középkori városaink. KISS N., [,: Die ökonomische undsoziale Basis, 179-182.