Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

144 * Tanulmányok pókkal, főurakkal és nemesekkel is minden megkülönböztetés nélkül erőszakoskodtak, továbbá marháikat és javaikat, borát, gabonáját, ökreit őket teljesen elnyomva elragadták". ' 1602-ben megjelent könyvében Magyari István sárvári prédikátor sem kímélte a katonaságot, mikor a Magyarországot ért istencsapások közé sorolta a hadsereg jelenlétét.

2 A rendek állandó panaszainak hatására az országgyűlés is többször foglalkozott a hadsereg által okozott károkkal és tárgyalásaik során főként azok rendszeres zsoldfizetését és megbízható élelmiszerellátásukat helyezték előtérbe, mint a fosztogatások legfőbb okát.

3 A 16. század második felére ugyan megszületett egy a katonaság fékentartására szolgáló egységes katonai törvénykönyv (külön-külön a magyar és a német katonák számára) — melyet a rendek ugyan de iure soha el nem fogadtak, bár állandóan használ ták

4 —, de a törvények gyakori megerősítéséből kiderül, hogy a fentebb idézett articulusok betartatását nem tudták kellő eréllyel végrehajtani. A katonáskodók és a polgárság közötti viszony azonban nem csak Magyarországon okozott problémát. A „hosszú" 16. század során az állandó török veszély voltaképpen az egész Földközi-tengeri medencét érintette a Balkán-félszigeten, Magyarországon, a román vajdaságokon és Lengyelország bizonyos részén túl. Európa nyugati felében, melyet ugyan a török veszély közvetlenül nem érintett, a politikai mozgások következtében állandó háborúk jellemezték ezt a korszakot.

5 Éppen ezért a nyugat-európai városfejlődésnek e szakaszában alakultak ki az ún. erődvárosok (Festungsstadt), amelyeket a modern várostörténeti irodalom a korszak legjellemzőbb urbanisztikai jellemzőjének tekint.

6 Az ebben a témában megjelent munkák mindegyikére jellemző azonban, hogy a szerzők a katonaság jelenléte okozta változásokat vizsgálva elsősorban a városépítészetre, az urbanisztikai változásokra koncentráltak, és azok társadalmi tényezőit nem vizsgálták meg kellő mértékben.

7 Ez.alól kivételt képeznek a Saarlouis-i konferencia egyes beszámolói, omnem injuriam, sartitatem, crudelitatem, sachtegia, tyrannidem et carnifwinam in ungaros regnicolas exercebaní et non modo plebeiae conditiones homines sed et dominos, praelatos, magnates et nobiles'sine discrimine violabant, resque eorum et bona. vinum, frumentum, pecora et nece afficiebant... " MOE 11. köt. 172-173. Vö. FORGÁCH F.: Emlékirat Magyarország állapotáról. 797. 2 MAGYAR] I.: Az országokban való sok romlásoknak okairól. 107. A Magyarországon állomásozó idegen zsoldosokról összefoglalóan: KATÓ S.: Idegen katonaság Magyarországon. Csak a 16. századiakat sorba véve, a teljesség igénye nélkül: CJH 1545:28.. 1552:10., 14., 1553:17., 1555:10., 1557:7., 1559:16, 1563:10-11., 14.. 1566:17.. 19.. 1567:2., 23., 29., 1569:25.. 1574:9., 1595:45-47., 49., 1596:27., 1599:20. te. 4 PÁLFFYG.: Katonai igazságszolgáltatás, 71-81. " A Földközi-tengeri, illetve a 16. századi politikai helyzet eddigi legkitűnőbb összegzését Fernand Braudel adta három kötetes munkájának utolsó kötetében. BRAUDEL, F.: A Földközi-tenger. Beitrage zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. A kötet két általános bevezető tanulmánya közül az első a barokk stílus, míg Heinz Stoobé a városerődítések hatását elemezte (Europáische Stádte). A Mediterráneumban is a nyugat-európaihoz hasonló fejlődésnek lehetünk tanúi: I. erre a Jacques Le Goff és Cesare della Sera szerkesztésében megjelent tanulmánykötetet.ia cittá e la mura, továbbá az itáliai városépítészetről a legátfogóbb képet nyújtó, Enrico Guidoni által szerkesztett Storia dell'Urbanistica című monográfiasorozat 16. századot tárgyaló kötetét.GUIDONI, E.-MARINO, A.: Storia dell'Urbanistica főként a 9-29. oldalak között, illetve a francia urbanisztikatörténet jeles képviselői által összeállított monográfiát: LAVEDAN, PIERRE-HUGUENEY, JEANNE-HENRAT, PHILIPPE: L 'urbanisme a Fépoque moderné. A mentalitástörténet és a korábban kisebb jelentőségűnek vélt társadalmi csoportok iránti érdeklődés hatására az 1960-70-es éveket követően került előtérbe a katonatársadalom vizsgálata ÍS.CORVISIÉR, A.: Armées et sociétés, 7-9. A francia történész elsősorban az 1970. évi moszkvai nemzetközi történészkongresszus katonatársadalmát tárgyaló szekcióját és az 1974-ben tartott montpellieri konferenciát emelte ki. A francia