Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. NÉMETH ISTVÁN KASSAI POLGÁROK ÉS KATONÁK A 16. SZÁZADBAN* (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során) SOLDIERS AND THE CITIZENS OF KASSA IN THE 16

TH CENTURY (The impact of the army's presence on the social life and administration of the towns in Upper Hungary after the Battle of Mohács /1526/): Due to the Ottoman military threat there evolved in Hungary a type of fortified settlement that enjoyed certain municipal privileges. In these towns the building activities and the changes in the authority of the municipal government were increasingly determined by the military commanders, who were responsible for defence. In Hungary the most prominent of these were the towns in the foreground of Vienna (e.g. Győr, Érsekújvár, Komárom), which played a key-role in the defence of the imperial seat. In the mid-16

th century Kassa became the centre of the Upper Hungarian defence system. It was the largest town and the economic centre of the region. In the troubled years following the Battle of Mohács (1526) more and more soldiers were stationed in Kassa. Their number gradually grew from 300-400 to the average of 800-900, but in certain periods it reached as high as 2000. It resulted in considerable fortifications and changes in the town's architecture. The town's growing importance in the military system resulted in clashes between the municipal government's authority and that of the captaingenerals, and consequently their relations were tense. The quarrels were mainly of two natures: considered either the town administration and jurisdiction, or the town's so called minor incomes (the income from the privilege to sell meat or alcoholic drinks). A compromise was found concerning the first problem. It was not attainable for the latter, however, since the money coming from the town's minor incomes was needed for the provision of the garrison. The segregation and several other opposing interests between the citizens and the soldiers further aggravated the situation. Although the soldiers constituted a potential migration source of supply for the citizens, they were prevented from settling down by their low social reputation. Despite these tensions, there were several cases when soldiers could indeed gain admittance into the Kassa society, by marrying in and having legitimate children, establishing professional or business links with citizens, or embarking on a new career. Bevezetés A katonáskodók rétege mindig a társadalom egyik speciális részét alkotta, a katonákat a korszak társadalma, elsősorban azon rossz tapasztalatok alapján, melyek a lakosságot hátrányosan érintő hadjáratok során érték, maga közül inkább kirekesztett, mint befogadott. A kortársak szerint a katonaság jelenléte a 16-17. században mind a polgárság, mind pedig a parasztság számára már-már szinte elviselhetetlen terhekkel járt. A Bocskai-felkelés idején, a szécsényi országgyűlésen a Habsburg uralkodóval elégedetlen rendek az ún. „hosszú háború" során Magyarországon állomásozó katonaság kapcsán panaszolták, hogy a katonák, akiket az ország védelmére rendeltek mindenféle jogtalanságot, sarcolást, kegyetlenséget, szentségtörést, zsarnokosságot és kínzást követtek el a magyar országlakosokon és nem csak a plebejus állapotúakkal, hanem urakkal, főpaKassai kutatásaimhoz a Pro renovanda cullura Hungáriáé „Diákok a tudományért" szakalapítványa, illetve a MTA nyújtott segítséget, krakkói utamra pedig a Potasz család önzetlen segítségével keríthettem sort. Gecsényi Lajosnak és Pálffy Gézának várostörténeti, illetve a várostörténettől kissé távol álló „hadászati" ismereteik átadásáért tartozom köszönettel. A hivatkozott irodalom részletes könyvészeti leírását a tanulmányt követő bibliográfiában adom meg. Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1-2. szám. 143-198.