Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

\ 22 Tanulmányok hogy a hévizeknél a szegények számára emelt épület elhanyagolt állapotban volt, ezért utasították az udvarbírót annak rendbetételére, illetve a többi ház átalakítására. Utasították a provizort arra is, hogy mivel a fürdőknél sok ember szokott összejönni, ezért áruitasson számukra bort, sört, kenyeret stb."

5 A számadásokban egyébként 1549 és 1555 között rendszeresen szerepelnek a fürdőkben elvégzett javításokra, építkezésekre vonatkozó bejegyzések. A számadások szerint a fürdőkben rendszeresen mértek ki bort, sört, adtak el sertéshúst, szárnyasokat, tojást. Ez arra utal, hogy jelentős „fürdőélet" alakulhatott ki, és nem csupán a szegények jártak oda gyógyíttatni magukat, hanem pl. Niklas Salm királyi főkapitány és más előkelőségek is.

116 1564-ben tíz ház is állt itt — valószínűleg fürdőházak lehettek, az 1596. évi rovásadó-összeíráskor is ugyanennyi ház szerepelt a fürdőknél, 1602-ben már csak négyet írtak össze, 1603-ban pedig a „leégett" bejegyzés került az összeírásba.

117 A várbirtok gazdálkodása a Thurzók idejében A Thurzó-birtoklás idejéből fennmaradt számadások alapján képet kaphatunk a trencséni várbirtok 1543 és 1546 közötti gazdálkodásáról. Ezek a számadások a fenti időközből a vár borbevételeit és -kiadásait, valamint pénzgazdálkodását tartalmazzák.

118 Nem véletlen, hogy a gazdálkodás ezen összetevőiről készültek az elszámolások, hiszen a korszakban a földesúr számára a legfontosabbak a vár pénzbevételei és kiadásai voltak, és ennek jelentős részét a boreladásból származó jövedelem tette ki. Valamennyi számadási év május 24-én kezdődött és az azt követő év május 24-ig tartott. Egyedül az 15451546. évi számadások tartanak 1546. március 24-ig, amire a számadáskönyv keletkezési körülményei adhatnak magyarázatot, ugyanis az itt található birtokok és harmincadok elszámolásai sem ölelik fel az 1546. év egészét: Galgóc és Sempte váraknál valamint a harmincadoknál június 30-ig találunk adatokat. (A számadási év helyenként változott, hiszen Semptén január l-jével, míg Galgócon december 25-tel kezdődtek az éves elszámolások.) Először nézzük a borelszámolásra vonatkozó adatokat: Trencsén várának borbevételei 1543—1546 1543. május 24.—1546. március 24. Időszak (+ előző évi maradvány) hordó akó pint 1543. máj. 24.-1544. máj. 23. 201 2177,5 1544. máj.24.-1545. máj. 24. 108 1127 7 1545. máj. 25.-1546. márc. 24. 135 1445,5 11 Összesen 444 4750 18 A kivonatos számadás a fenti bevételi adatokat tartalmazza, nincs utalás arra, hogy ezek a bevételek honnan származtak. A számadáskönyv azonban nem csak a trencséni, 115

ILLÉSYJ.: i. m. 87. 116 MOL MKA E 554 Városi és kam. ir Fol. Lat. 1368/I-II. passim. 117 KOHUTOVÁ, M.: i. m. 125. Az itt szereplő házak után egyébként nem fizettek dicát. ami arra utal, hogy valójában fürdőhazként szolgáltak. 1,8 MOL MKA E 196 Thurzó cs. It. lrr. Fasc. 12. fol. 545-547., 573-580.