Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században \ 23 hanem még két másik Thurzó-birtok elszámolásait is tartalmazza: Galgócét és Semptéét Ezen birtokok borelszámolásaiból kiderül, hogy jelentős mennyiségű bort szállítottak a két birtokról Trencsénbe: Galgócból a fenti időszakban (1543-1546) 281 hordóban 3047,5 akónyit, Semptéből pedig 115 hordóban 1181 akó bort."

9 Ez összesen 4228,5 akó bor, ami azt jelenti, hogy a trencséni vár borbevételeinek 89%-a ebből a két uradalomból származott. A fennmaradó 11%-ra csak feltételezni lehet, hogy a várhoz bérelt tizedekből származott, erre azonban nincs bizonyíték. A források alapján úgy tűnik — és ezt a kamarai kezelés időszakában mind a számadások, mind az urbáriumok bizonyítják —, hogy a trencséni uradalomban nem volt számottevő szőlőművelés. Trencsén várának borkiadásai 1543-1546 1543. május 24.-1546. március 24. Kiadások hordó akó pint Educilláció 95 1053 24 Az úrnő, a provizor, a várnagyok és a praebendariusok ellátására 114 1856,5 7 Lakodalom idején a vendégek számára 46 485 Feltöltésre 13 139,5 2 Borecetre 6 52 Ajándék, alamizsna 5 65,5 13.5 Összesen 2^9 3652 30,5 Maradvány 165 1097 12,5 A kiadásokból úgy tűnik, hogy a Trencsénbe szállított bor jelentős részét a várbeliek élelmezésére fordították. Az úrnő, azaz Thurzó Elek özvegye, Székely Magdolna, a várbeli vendégek, a vár ellátmányosainak (praebendariusok, familiárisok és szervitorok) és tisztviselőinek, a provizornak és a várnagynak az ellátása 1543-44-ben a borkiadások 36%-át, 1544^5-ben 59,2%-át míg 1545-46-ban 73%-át tette ki. Az első adatnál meg kell említeni — valószínűleg — a Székely Magdolna és Pernstein János házasságkötése alkalmából a vendégeknek kiosztott bor mennyiségét, ami az azévi összkiadások 25,2%-a volt, ezt hozzáadva a várbeli népeknek kiutalt mennyiséghez: 61,2%. így elmondható, hogy az úrnő és famíliájának, a várbeli népek ellátására a fenti időközben a kiadások 6070%-át fordították. Másik jelentős kiadási tétel az egyik legjelentősebb földesúri haszonvétel, az educilláció volt, amely 1543^44-ben a kiadások 23,5%-át, 1544-45-ben 36,9%át és 1545-46-ban a 14,3%-át tette ki, átlagosan 24,5% volt. A többi kiadási tétel: borecet készítésére (0.36-3,8%), feltöltésre (3,5-5,6%), alamizsnára (1545-46-ban 7,6%). Összességében elmondhatjuk, hogy a trencséni vár borellátását a többi Thurzóbirtokokból fedezték, és a kiadások jelentős részét a várbeliek ellátására fordították, educillációra pedig a többi birtokhoz képest kevesebb hányadot adtak ki. "''Uo. föl. 538-544.